szerda, április 04, 2012

Rendicsek!

Avagy "Jendicety!" - ahogy Zsombor nyomja. (Elvis mondja a Sam a tűzoltóban)
Igazi tűzoltókért fiktív párbeszédeket telefonál, segélyt kér és indít. Bárhonnan képes megmenteni. Átölel a szőnyeg közepén és közli, hogy megmentett. Igéretes.

Hintázik.
"Magasra szejetnék szá'nni!" Lököm.
Összevonja a szemöldökét ahogy felém lendül: "Gojosz vagy te anya!" (Gonosz...)
Erre én: Akkor nem löklek.
- "Jécci!" - kék könyörgő nézés
- Tényleg gonosz vagyok?
- "Csak picity vagy gojosz." - mutatja is a két ujjával. És megint pajkos-morcosan néz.
-  Kitől tanultad ezt a nézést?
"Fa vót! Fátó' tanútam." - és nézi a mellettünk lévő fák lombját.

Keres valamit bőszen a szobájában. Odamegyek.
"Játod, nem játom!" (Látod, hogy nem látom!)

Apa meséli: Amikor sétáltunk akkor láttunk...
Zsom közbevág: "Nem!" - mondja ellentmondást nem tűrően, majd rábök az apjára: "Te sétájtáj! Én motojoztam!" (Te sétáltál! Én motoroztam!)

"Ezt nem hiszem ej!" (...el) - mondogatja

Nagy rajzmán Zsomborom. Mindenhova mindennel mindig rajzolna. A kádban is rajzol. Ott született ez az örökbecsű: "Csúnya beszédet jajzojok!" (...rajzolok)

Zsombort felvették az oviba, pont erről beszélgetünk. Erre megszólal.
"Tizenójája megnöjök. Ejőszöj mászik oviba medek. Aztán iszok kájét." (Tizenórára megnövök, Először másik oviba megyek. Aztán iszok kávét.) - Érti a lényeget.