szombat, augusztus 30, 2008

Traktor még...

Gazda-napok vannak a hétvégén. Tegnap élőben találkozhatott Soma a kívánatos járművel. Sőt bele is ülhetett!!! :-)




... és megszakértette.

csütörtök, augusztus 28, 2008

Somfa

Somával együtt fog felnőni... a Mamáéknál. Ez az:


Húsos som - Cornus mas

2,5 - 4 méteres bokor. 4-10 cm-es levelei fényeszöldek, tojásdad alakúak, ősszel sárgára színeződnek.10-20 apró sárga virágból álló virágai kora tavasszal, lombfakadás elött nyílnak. Gyümölcse szeptemberben érik, többnyire piros, tojásdad alakú. Fényt kedvelő, a szárazságot jól tűri. A laza, meleg talajokat kedveli. Növényvédelme nem okoz gondot, mert alig van kártevője. Igen korai virágzásáért, valamint jó várostűrése miatt parkokban is szívesen ültetik. Magánosan, csoportosan alkalmazzuk, de szép, virágos nyírott sövény is nevelhető belőle. Madárvédő cserje. A húsos som vad erdei gyümölcsfaj, amely régóta fontos szerepet töltött be az ember táplálkozásában. Savanykás-édes, fanyar ízű termése sok vitamint, cukrot, valamint almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz. A gyümölcs túlérve nyersen is fogyasztható, de lekvár, kompót, szörp, gyümölcsíz, bor, pálinka is főzhető belőle. Aszalványként a téli hónapokban kitűnő C-vitamin forrás.
Virágzás: február - március
Termés: augusztus - szeptember


Még idekívánkozik ez is:

Soma név jelentése >
A Soma nevet a magyar nyelvújítók alkották a som szóból a Kornél (Cornelius) magyarítására, annak a feltevésnek az alapján, amely szerint ez a latin eredetű név egy somfa jelentésű szó származéka. A Soma nevet később a Samu és a Sámuel helyettesítésére is használták. Az 1980-as évek óta népszerűsége növekszik.

A névanalízis szerint a Soma név jelentése kettős lehet: jellemezhet kirobbanóan jókedvű embert, aki kedves és szellemes, közlékeny és könnyed, vagy jelölhet olyan egyéniséget, aki magába fordul, önsajnálatba süpped, és nem kíván látni senkit maga körül. Ez a kettőség nagy teher a kapcsolataiban, nemcsak a munkában, de a magánéletben is. Mélyérzésű, filozófikus, rendkívül érzékeny jellem. Ez a fajta érzékenység teszi hajlamossá a szomorúságra és magányra is, sőt az is előfordul, hogy vélt sérelmekért mélyen megsértődik.
Névnapjukat a Somák július 3-án, vagy szeptember 16-án ünnepelhetik.
(Ladó–Bíró, kabalarians.com)


Még két kedvenc e témában:

  1. Mi lennék?
    Tavasszal somfa lennék
    talpig aranyban állva,
    biztatón mosolyognék
    a zsendülõ világra.

    ...

  2. Som-bele som-bele, somvessző
    Kikereki pókokat ébresztő
    Pitteg a pattog a bekereki bokorág
    Hejehuja szélnek tél ad parolát

    Rezgő zizegő zabsarjú
    Doboraki dombon vakvarjú
    Károgat, kéreget k
    eresi a kék eget
    A kereki keresztútnál somot szedeget

    (Halász Judit énekli... én meg leírtam, biztos nem is így van...

    És megis találtam > zene: Móricz Mihály; vers: Simkó Tibor
    Károgós
    Som
    Dere
    Som
    Dara... a különbség, meg a tördelés. De nekünk már a fenti verzió marad.)

Trattor...

Soma kapott egy kistraktort. A szomszéd Jancsi bácsi unokái kinőtték, de ő megmentette nekünk, jó lesz az a Kisszomszédnak felkiáltással (ki akarták dobni). Ekkora örömöt ritkán lehet okozni Somának. (Pláne ha tudná, hogy még egy markolós rész is tartozik hozzá, csak azon van még javítanivaló.) Alig akart leszállni róla, pedig hajtani még nemtudja. A Mamát állította be tolóembernek.

Reggeli elmélkedések

Nekem sohasincs elég időm. Látom, olvasom, hogy másnak mennyi energiája van egy illetve két gyerek mellett is. Én kissé lestrapáltnak érzem magam, pedig a segítség adott (örök köszönet!)... Nemtudom mit csinálok rosszul. Jácint is aktívan részt vesz a gyereknevelésben. És mégis. Állandó problémám, a súlyom, mégsem teszek ellene semmit. Mikor? De lehet, hogy csak mentegetem magam? Fáj a hátam, a sok munkának köszönhetően. Nem kellene olyan sokat a gép előtt ülni... bár ez azthiszem nem megoldható.
Na majd ma átalakulok topmamává! Megyek teljes generálra: fodrász-kozmetikus-masszőr... most mutassátok meg mit tudtok!
>>> Csak kisgenerál volt... de azért jólesett. Most majd egy kicsit jobban igyekszem karban tartani magam. :-)

Ha a gyerekemről van szó, akkor nem látok tisztán. Soma aktív gyerek, de vannak nála sokkal aktívabbak is. Bátor és félénk, merész és ijedős... jóvágású és benudlisodott arcú... ÍGÉREM, hogy a kétéves szülinapi bejegyzés teljesen objektív képet ad majd Somáról... no de addig! :-) Az biztos, hogy szőke, jó testfelépítésű és hajlékony, egy guminő megirigyelhetné néha a produkcióit. A két talpával egyszerre paskolni a saját arcát a legélvezetesebb számára. Hirtelen ennyi jut eszembe...

szerda, augusztus 27, 2008

Zoom-Zoom...

Ma hajnalban kezdődött a nap. Soma 4-kor megébredt és "anya csüccsen ide" jelszóval marasztalt a szobájában. Amikor elaludt megpróbáltam kiosonni, de ismét felhangzott az iménti felkiáltás és ha nem maradtam, sírt. Pedig esküszöm aludt! Kicsúszott még a hüvelykujja is a szájából. A fogát nemengedte bekenni. Pedig lehet, hogy mégis az lesz a bűnös. Ez a játék kb fél hétig tartott... És gyermekem a szokásos 7 körüli időpont helyett negyed 9-kor kelt. A délelőtt simán telt. De délben csak szűk másfél órát aludt. Bár frissen ébredt. Segített a kinőtt ruháit bedobozolni, jobbanmondva felakarta próbálni a kiscipőket... édes volt. Majd bedobozolta saját magát. :-) Ami hamarosan átalakult versenyautóvá (egy kis segítséggel). Soma büszkén kormányzott a járműben ami hol versenyautó, hol markolós autó volt. Csak később a fotókon vettem észre, hogy még hozzá is öltözött a mókához.


Ezután már nehezen bírtam vele... Pelenkázás közben meztelen fenékkel lefordult a pelenkázó lapról, bele a kiságyába, és azzal a lendülettel bepisilt a sarkába. Majd a délután folyamán egy üveg gyümölcslét öntött a nyakába, úgy hogy a még a zoknija is olyan lett. Mehetett "tusóli" (tusolni). Az etetőszéke is úszott a lötyiben, úgyhogy darabokra kellett szedni a kitakarításához. Szóval lemenekültünk játszani, hátha lenn a levegő hatására nem lesz ilyen. Előkerítettem egy, a tavaly nyáron vett és elfelejtett műanyag csúzdát... a ház előtt jókat csúsztak a Kittivel. Nagyon élvezték a mini-játszóteret. Soma jókat mórikálta magát, aztán hatra teljesen el is fáradt bele.


kedd, augusztus 26, 2008

Halacskák...

A délután: Soma megpróbált belemenni a halastóba, vizes lett a szandálja, zoknija, de ahelyett hogy hazamentünk volna levettem azokat és Soma útnak eredt mezitláb... olyan helyeken járt és lépett ahova mezitlább eleddig soha. Íme képekben:




hétfő, augusztus 25, 2008

Mama, Mami, (any)Óka...

Ma tobzódtunk a nagyikban. Olyan jó ennek a gyereknek! Már rég akartam erről írni, Somának két különböző habitusú nagymamája van, de mindegyik oda van érte. Sőt beszerzett (meghódított) egy harmadik nagymamát is az alsó szomszédunkat, aki jó barátnője a Mamának. Soma egy-két hónapja megkülönbözteti megnevezésben is őket. Mama = Jácint anyukája, Marika néni; Mami = Az én anyum, Kati néni. És Óka a pótnagyi, akit tegnap óta már Anyóka-ként is hív.

- Mama: Marika néni a kiskosztümös-blúzos-irodista, most játszóruhában csúszik-mászik a földön Soma óhajára. Lambadát jár ha kell. Énekel ha kell, ha nem (rettenetesen hamis, de Soma szereti). Ő nyugdíjas már, így mindig számíthatunk rá. Akár az utolsó pillanatban is szólhatunk neki és jön. Ami még jó Mamában, hogy Papa is társul hozzá. :-) Papa (Imre bá) nemnagyon mozdul ki otthonról, az utóbbi időben annyira megromlott a látása, hogy szinte semmit sem lát. Az ő kis közegében viszont nagyon tevékeny, kitapogat mindent, például fát is vág!!! Papa nagyon tartott tőle, hogy az unokájával hogyan is fog ő játszani. De Soma remekül alkalmazkodik hozzá, amióta kitudja mondani, hogy papa, hangosan kiabálja, most meg már olyanokat, hogy "vigyázz", "erre", "itt(v)an a Soma". És a Papával jó igazán építeni, már mikor belép Soma az ajtón azt kiabálja, hogy "Papa építsünk!" és papa épít fakockákból hatalmas tornyokat (amik olyan csúszósak, hogy én alig bírok kettőt egymásrarakni).

- Mami: Katimami még dolgozik, így neki nincs sok szabadideje, de ha van néhány szabad perce, akkor bevágja magát az autóba és itt terem nálunk. Sokszor csak idefut és mint a forgószél rohan is tovább. Mindig hoz valamit Somának (néha már túlzásba is esik). Ő igazi modern nő, mindig talpig felgyöngyözve-sálazva, rikító színű ruhákban. Somáért odáig van, mindenkinek róla áradozik... Viszont a programjai behálózzák a napjait, így csak akkor tud velünk foglalkozni, amikor betud illeszteni minket a napjába.

- (any)Óka: Becsületes nevén Éva néni mindig kapható egy kis vigyázásra. És istenien süt-főz, amiből mi is - főként Soma - gyakran kap is kóstolót. Soma ha meglátja Ókát felragyog a szeme és egy hatalmas vigyorrá változik az arca. Ez azthiszem mindent elárul az ő viszonyukról.

Délelött a Mamáé volt a terep, mivel fogorvoshoz voltam hivatalos (Már megint ezek a ronda fogak! Remélem Soma nem tőlem örökli a fogait.). Persze Óka is megjelent a színen. Játszottak (Mamát mindenre rá lehet venni), csavarogtak, sétáltak egyet... mindig összefutnak valakivel... most például egy akkora almát sikerült szerezniük Sanyi bácsitól, mint Soma feje. És ezt oly élvezettel ette (még este vacsi helyett is), hogy na, és a legfontosabb: nem köpte ki a gyümölcsöt, mint ahogy jó szokásaként szokta. Hurrá! A délutáni alvás után meg KatiMami jelent meg nálunk. Vele együtt elmentünk csúzdázni, homokozni... Eléggé akaratos volt Soma a csúzdán, sehogysem akaródzott neki normálisan lecsúszni, leginkább hason háttal csúszott. Mami meg nembírt vele. Mire rájöttem, hogy mi a probléma... nemcsúszott a cipőjének a gumitalpa, így kiküszöbölte a problémát. :-)

vasárnap, augusztus 24, 2008

Karnevál

Ma a déli alvás (12-14) után elmentünk a Savaria Történelmi Karneválra, Szombathelyre. Volt ott sok "katona", "paci" és "bukósikak". :-) Soma - mikor elmondtam neki, hogy hova is indulunk - mondta is: "Sziasztok, mehetünk!" Óriási volt a forgatag, ennyi embert még nemis láttam mostanában. Soma Apa nyakában lovagolt, így talán ő látott a felvonuló vitézekből, betyárokból, királyokból, hastáncosokból, gólyalábasokból... stb a legtöbbet. Egészen addig minden rendben is volt amíg el nem kezdtek durrogtatni (tán petárdával?), Soma rettenetesen megijedt és elkezdett keservesen zokogni. Alig tudtam megnyugtatni. Egy nagy kerülővel sikerült őt visszavarázsolni szemlélődő, ámélkodó kisgyerekké. És persze megint kapott vásárfiát... egy madárfüttyöt utánzó fasípot (bár a két kilós kolompok még ennél is jobban tetszettek neki), és egy meggymaggal töltött leopárdot (ilyesmire rég vágytam, én, a gyógyító hatása miatt). A "Kelesztpapitól kaptál" egy vizi-sípot (agyagból van, vízzel kell megtölteni és gyönyörűen szól). A hangszerek mindig elbűvölik... sűrűn pislogott (biztosan félt) amikor felhangzottak a dobok, de mindig arrafelé vette az irányzékot. :-)


Olimpia... "gól, kapuba"... sok és a mi vizilabdásaink lőtték. Szóval aranyérmesek a fiúk! Hurrá! :-)

szombat, augusztus 23, 2008

Bence...

Boldog névnapot Soma, akarom mondani Bence! Ugyanis ez a második neve Somának. Amikor még tervben sem volt gyerek, akkor elhatároztuk, hogy ha fiúnk születik, akkor ez lesz a neve. Az ízlésünk változott, de a Bence név maradt... de csak a második helyen. :-)

Délelőtt tanfolyamon voltam Győrben (kiadványszerkesztő - InDesign)... képeznem kell magam, hogy piacképes legyek mire visszamegyek(?) dolgozni. Bár hiába vagyok ügyes, fiúnak és valami nagyobb városba kellett volna születnem ehhez a szakmához. :-( Na, nem hergelem magam előre... Én mindent megteszek ami tőlem telik. Csak Soma hiányzik ilyenkor. Komoly szervezőmunka kell ahhoz, hogy reggel eltudjak jönni itthonról. Soma még alszik... Apa majd csak jó egy órával később jön haza a munkából. Anyósnakvaló jön, de nem ér be a busza mire én indulnék. Pótnagymamink "Óka" jön fel (alsó szomszéd) addig vigyázni Somára amíg ide nem ér a Mama. Huhh. Mondjuk mázli, hogy ilyen segítőkész mindenki körülöttünk. Köszönet érte mindenkinek!!!

Délután vásárolni voltunk és Soma kapott traktort, kamiont, vonatot és repülőt. A kedvenc arzenált. (A markolós autó kimaradt, de az már van neki.) Kis olcsó műanyagautókról van szó, de nagy örömet szerzett neki, főleg, hogy ő választhatta ki őket. Kapott bodykat, pólót, rövidnacikat, no meg "bukósisakot", amit mindig nagy ámulattal csodál, ha meglátja egy motoroson. Szóval kapott, de nem volt hajlandó felrakni. Az oka érthetetlen. Remélem majd megjön a kedve hozzá és biztonsági szempontból sem rossz dolog. (Pláne, hogy az ismeretségi körünkben van egy kislány akinek a két elülső foga majdnem tövig letörött kismotorozás közben. Brrr!)

Azt még el kell mondanom, hogy csak este, mikor hazaértünk, akkor jöttünk rá, hogy ma van Bence napja, de legalább volt indoka a sok vásárlásnak. :-)


péntek, augusztus 22, 2008

Áttudom érezni...

azoknak az anyukáknak a helyzetét, akiknek nem alszik a gyermeke éjjel. Nálunk nagyon ritka az ilyesmi (kb 10 éjjelünk ha volt ilyen, főleg fogzás idején), de az előző éjjelünk horrorisztikusra sikeredett. Soma fél kettőtől majdnem négyig fenn volt és nagymonológot mondott amibe bele-belesírt. Az volt a legrosszabb, hogy tehetetlennek éreztem magam, mert a mi hatásunkra sem tudott megnyugodni. (A mi ágyunk sem nyújt neki megnyugvást, sőt, felturbózza ott magát.) A tippünk, hogy valószínűleg rosszat álmodott és nem tudott belőle kikeveredni. A fogára nem gyanakszom, mert mostanra már elértük azt a szintet, hogy mondja hogy "beken", ha gond van ilyen téren. Láza nem volt. Főleg apa volt át nála, én szinte használhatatlan vagyok éjjel (mi lesz, ha lesz mégegy porontyunk??), bár én is fenn voltam, aggódtam...

Ennek az éjszakának az lett az eredménye, hogy nappal nem volt topon, idefenn összevissza nyüglődött, csak sétával lehetett helyretenni. Féldélben bealudt, de csak másfél órát aludt. Mi lesz most? - gondoltam én, hosszú lesz a délután... Hosszú felvezetés, mi? :-) Naszóval... Délután angyal volt a gyermekem. Elmentünk babakocsival vásárolni, csak ült a kocsiban és egyáltalán nem akart kiszállni, pedig már két lépés után elszokott hangzani a "csatóli", vagyis, hogy kikellene csatolnom. A boltban költőinek szánt kérdésemre, hogy Mit vegyünk Soma? Érkezett a válasz: "sajtot, badzsit(fagyit)". És vettünk. És ettünk. Azután gyerektársaság nélkül szépen elkavicsozott a házunk előtt, majd mikor megjött a partner Fanni személyében (egyidős Somával), akkor szépen elvoltak együtt is. Fanni egyébként a 'kis barna' Soma életében, kék szemekkel, akinek nagyon finom csajos a lénye. Soma próbálta megszeretgetni, de nemvolt rá vevő. Sajnos keveset találkoznak, és mire feloldódna a kicsaj addigra már mennünk is kell.



A végjátékban, mikor már azt hittem ott helyben bealszik a gyerek, felpattant Soma a kismotorjára és elmotorozott vele, hátra sem nézve. Eddig nemtudta hajtani a járművet, pont most jött rá a lényegére. Alig lehetett visszafordítani, annyira élvezte a tudását. És ezt még megfejelte azzal, hogy otthon a vacsorához megivott három pohár (gyerek)teát, EGYEDÜL! Ügyeskedett már eddig is, de egy fél pohár ivászata is tócsában végződött. Most egy csepp kiömlése nélkül itta meg az első kettőt és a harmadik is a figyelem hanyatlása miatt borult ki egy kicsit. Sőt, mondtam neki, hogy lefényképezném a tudását... igyon nekem a kamerába és ő úgy tett. :-)

Mi lett volna ha nem ilyen fáradt? :-)

csütörtök, augusztus 21, 2008

Érzések...

Nagyon szeretnénk Somának kistestvért... Úgy érzem mintha történne bennem valami, de lehet, hogy csak annyira akarom, hogy már beképzelem magamnak... Na de nemis szóltam semmit... türelem, nemigaz?! Ez egy önbíztató bejegyzés. :-)

Ja és ma 22 hónapos az én kicsi fiam.

Olimpia...

Elv: A gyerek ha egy mód van rá nem néz tv-t (mesét is alig pár alkalommal nézett - éljenek a könyvek!). No de itt az Olimpia... Nagyon szeretem nézni az úszókat, futókat, tornászokat... Sajnos a sportok űzése távol áll tőlem, pedig igencsak rám férne valami mozgásféle. (És kb 10 kiló minusz.) Na mindegy. Úgy döntöttünk Apával, hogy kellő magyarázat mellett megnézhetünk közösen egy-két mérkőzést, futamot. Soma rettenetesen élvezte, megbabonázva tapadt a képernyőre (remélem nem a későbbi függés előjele). És dirigált a versenyzőknek: "Gábor nézz erre!" és "Bukósisak vissza!" egy magyar vívónak; "gyorsabban" a futóknak; "bácsi ugrik homokba... bácsi ugrott hóha!" egy távolugrónak; "néni vízbe bele, mék(még)" az úszóknak és hasonlók. Nemtudom, hogy jó döntés volt-e ez a fajta tv-nézés, de mi élvezzük Soma aktív közreműködését.

szerda, augusztus 20, 2008

Mi az? És az miaz?

Már nem győzök válaszolni e kérdésre (de azért teszem), már több mint fél éve hajtogatja (16 hónapos korától)... Talán ebből adódik a szókincse is. Néhány napja elkezdett huncutkodni vele. Vagyis kérdezi, hogy "mi az?" és én válaszolok, majd megint ugyanoda mutat és ismét kérdez, majd megint és megint ugyanoda... a minap meguntam felelgetni neki: Úgyis tudod, hogy mi az! Erre ő huncutul elmosolyodott és azt mondta: "villanykapcsoló". Na ez AZ.
Lehet hogy túl sok most a beszéd kategóriás bejegyzésem, de egyszerűen annyira élvezem a változatos megnyilvánulásait (gondolatkapcsolásait). És egyszerűen nem bírom megállni, hogy ne írjam le például ezeket is:

  • Előkerül a maminál egy régi rágóka. Nyomkodja, nyomkodja, majd széttárja a karjait és azt mondja: "lemerült". Hát igen, ő már modern gyerek.
  • "Büdös kakája Petinek" - ez gyakori mondat.... jó lehet azoknak az idegeneknek akik hallják... nemtudván, hogy egy kutyáról van szó. Soma fél a Petitől (farkaskutya a mamánál), de mindig menni akar hozzá, és kiabál neki: "Peti nézz erre!"
  • Szavak: "apa rendőr bácsi, sziléna, kalapács, hét-nyóc-tíz... lila, piros, kék, ződ... virág, lepke, kecske" - jajj annyi van!
  • A nevét is mondja: "Oppfer Soma" - jó úton halad... Apának már néha így kiabál: "Já-ccint!" Engem is mond, de nagyon ritkán.
Nagy bánatom: Soma nem eszik semmit... reggel másfél deci kakaó... két harapás valami délelött... és alvás déltől. Inni iszik. Ha nemadok neki reggel kakaót (gyűjtőfogalom a reggeli innivalóra, lehet az tej, vaníliás shake, bármi), akkor azt sem issza meg és mást sem eszik. Azt mondják az anyákok itt lenn, hogy ne aggódjak, ilyen a gyerek. És jól néz ki, ami tagadhatatlan. Barátnőm azt mondja, hogy nem kell neki sok "üzemanyag". Tudom, hogy nem kellene aggódnom és mégis... Kipróbáltuk tegnapelőtt, hogy ott vacsizunk Kittinél... a Kitti jól eszik. Hátha átragad. Soma evett, Kitti nem annyit mint szokott, annyira örült a Somának. :-)

Tegnap délelőtt itt volt Jóska papa (igen ritka errefelé az apám)... Soma nagyon örült neki, bár néha lebácsizta. Így jár aki ritkán jön. Soma mindent megmutogatott neki és ezerrel magyarázott hozzá. Bele is fáradt rendesen. Én is.

"(H)elikopter"-t láttunk közvetlenül ébredés után:


szombat, augusztus 16, 2008

Taróki...

...ezzel kellett volna kezdenem a 'mit mond ez a gyerek?' rovatot. Szóval: "taróki" = takaró. Egy zöld takaró, amit kiskutyafej díszít, tappancsnyomokkal. A szükséges és elengedhetetlen, amit mindenhova magunkkal kell vinnünk. Hüvelykujja a szájában, takaró a kezében... és ő biztonságban van. Megnyugtatja ha fáradt és csak ezzel tud elaludni. Taróki anyagában rejlik a titok, azthiszem. Beszereztünk egy másikat is belőle, aminek a színe kék és mintája egy zsiráfháton lovagoló maci (csak ilyet kaptunk). Percekig hezitált az új szerzemény felett, rendesen áttanulmányozta, jelezte, hogy ez bizony más! De aztán a tapintása győzött, elfogadta azt is. (Így legalább ki lehet mosni őket.)

Így lehet például tarókival labdázni (amit "Banditól kaptál"):


Este Apa mondja:
- Meséljek neked?
Soma mondja:
- "Lehunyja szemét... ház... golyót kapok."
Azthittem eddig, hogy felületes a figyelme... de nem. Örülök.


péntek, augusztus 15, 2008

Komolyan...

Hát... nehéz vállalkozás minden nap ide irogatni... és úgy tűnik nem is nekem találták ki. Egyenlőre jobban megy a mindennapi események át- és megélése. De azért a fontos dolgokat igyekszem dokumentálni - szubjektív szemüvegen át... ami sokszor rózsaszín a gyermekem megítélése tekintetében. Nehéz rosszat írni róla, mert tényleg szerencsések vagyunk vele. Jó gyerek, hatalmas fantáziával, és mindent meglehet vele beszélni, értetni. Egyedül a fáradtság és a frontok hoznak ki belőle kis nyűgöket, ellenszegülést, durcázást, no de kiből nem?! Van is egy ilyen sztorim: Nagyon nyomott az idő. Soma épít (ez az egyik legnyerőbb tevékenysége). Ül a kocka-várban, próbálja összeilleszteni az elemeket. Nem megy... sír. Megy... sír. Megyek segíteni. Mondja: "építsünk!". Akarom összerakni a kockákat. Mondja "nem!"... és sír. Jó akkor építs egyedül - mondom. "Nem!"... és sír. Naja.

Soma mint már említettem nagy pancsihuszár. Tegnap elcsaltuk magunkkal a kisbarátnéját is egyet csobbanni. Mint kiderült ez volt Kitti első találkozása a medencében lévő vízzel. Ha ez annak nevezhető. Állt a medence partján és meregette a vizet, még véletlenül sem lett vizes a gyerek. Soma meg "fejeseket" próbált ugrani a 15 cm-es vízbe... (rossz volt nézni és nehéz volt lebeszélni róla). Erős volt a kontraszt. De mindenki jól szórakozott.



Még víz... Ma délelőtt Soma ül a kismedencéjében. Mondja: "Anya csüccsen ide!" És paskolja a vizet maga mellett. Mondom neki, hogy ha én is belemegyek nem lesz helyed (kb 80 cm átmérőjű a medence). Bizonygatom neki, hogy nemjó ötlet... de ő csak egyre mondja... és hajlik sírósba. Na jó, megadom magam... ha komolyan akarod, akkor beleülök - mondom. Erre ő: "komolyan!" - olyan tisztán ejtette, hogy ledermedtünk. És én komolyan beleültem. :-) Ő meg azt skandálta, hogy „komolyan” és gurgulázva kacagott.


kedd, augusztus 12, 2008

Szenvedő stílus...

Beszéd... Annyira megszoktam, hogy eddig nemis gondoltam rá, hogy leírjam. Soma ugyan nagyon jól beszél, de a stílusa szenvedő. A nagymamám tudott ilyen lenni: -Hogy vagy mamuskám? -Jóóól. (Sóhaj, égnek emelt tekintet.) Szóval Soma is ilyen. -Kérsz kakaót? -Igeeen. Nála a hangsúly és a magas hangfekvés ad szenvedő szinezetet a mondandójának. És akár a "markolós autó"-t is tudja így ejteni. (Az "r"-jei az l és r között vannak valahol.)

Az igazi bababeszéd nem volt jellemző nála. De van egy-két szó aminek összkeveri a szótagjait. Pl. a dzsip-et picc-nek ejti (néha sikerül rendesen is kimondania), viszont a fodrász Gabi-t rendszeresen Bagi-nak ejti.

És egy mostani kedvencem: Nagyban játszunk. Egyszercsak megfogja a kezem és húz "Gyere babám!"-mondja és vezet a másik szobába. Hogy honnan hallhatta? :-) Ilyenkor megtudnám zabálni!

Ma elmentünk Sopronba a névnapomra készülő polc alkatrészeinek beszerzéséért (megjegyzem, hogy a névnapom már elmúlt, de jobb későn mint soha). Soma nagy segítség volt, mindent megtanulmányozott, főleg a markolós-darus-fűnyírós részlegek ejtették ámulatba. Hiába, no: fiú a drága. Annyira édes volt (kár, hogy nem volt nálam a fényképezőm) kinyitogatta sorban a kilincseket és zárakat bemutató kisajtókat. Kinyit, guggolva arrébb megy, kinyit, guggolva arrébb megy, kinyit... Aztán kértem, hogy csukja is be őket, és lőn, tolatva végrehajtotta azt.

vasárnap, augusztus 10, 2008

Mondom még...

Tovább is van mondom még... (szedem össze az e-mailekből, bejegyzésekből a dolgokat)

Active Baby... Nem képes megülni egyhelyben a gyerkőc. A rajzolás és gyurmázás is nagyon rövid ideig köti le, de amikor dolgozik velük, akkor azt teljes beleéléssel teszi. Amikor egyedül eljátszik a szobájában, akkor is jön-megy, pakol, csavaroz, javít... Az a legjobb amikor Apának segíthet szerelni, mint ma is. Megjavították az ágyamat.

Evés... szinte semmit nem eszik. Csak csipeget, inni viszont sokat iszik. Érdekes, h a zöldségekből, gyümölcsökből (még a dinnyéből is) kiszívja a levet és a rostokat kiköpi. Ja és a kezdeti önálló evésnek nyoma sincs, nem kanalaz, nem érdekli az evés. Ha én adom neki akkor is alig akarja elfogadni. Valami jó megoldás kellene... Még a tésztákból eszik a legtöbbet. A joghurt-bevitelt megoldottam ivó-joghurt formájában... simán megissza. Szóval az ízével nincs semmi baj. Lehet, hogy az ételekből is ivóformátumot kellene létrehoznom. Brrrr! Na nem. Jól néz ki a gyerek, csak a teherbírása gyér. Hamar elfárad. Este nyolckor már alszik, reggel 7 -negyed 8-ig. Délben meg már alig tudja megenni az ebédet és bealszik, két órát simán alszik (van hogy hármat is). Aminek sok előnye van az én szempontomból. :-)

Szeretgetés... Alig egy-két hete kezdődött, hogy jön és a nyakamba csimpaszkodik és bújik, kérés nélkül lenyom egy puszit. Ezelőtt csak én adtam jelét ilyesfajta letámadós puszizkodós szeretetemnek, ő néha tűrte, néha nem, de viszonzásra nemnagyon talált. Talán most jött rá az ízére, mert amikor csak lehet hozzánkfut, dörgölődzik ahol csak ér. Néha csak tartja a kobakját és várja a puszit, ha megkapja hangosan kacag, fut egy kört és jön egy újabb adagért. Jajj, és csikis... azt mégjobban szereti, ha csiklandozom. Van hogy azt látom, hogy áll a szobája közepén és felemeli az egyik karját és csiklandozza magát. Láthatólag ez is jó lehet... micsoda ötlet!!

Nyomot hagyunk...

Ma levettem Soma lábnyomát... élvezetes, de nagy munka volt. :-) Gondoltam, hogy a gyurmán tapicskolás jó móka lesz, hát igen, az volt egy darabig, de az irányított lábmintavételt nemnagyon díjazta a fiatalúr. Pláne a többedik próbálkozást... főleg, hogy az első lenyomat lett a legjobb. Kb 13.8 cm hosszú a talpa. Bár az kérdéses, hogy a teljes súlyával nehezedett-e rá a gyurmára, de iránymutatónak jó lesz. Minden szandáljából kikandikál már a lábujja... > jéééé tényleg nő ez a gyerek!


Fontos momentum Soma életében a WC. Bilit is vettünk neki, de az nem villanyozta fel. Gondoltuk, itt a nyár, jó ideje van a szobatisztaságra nevelés elkezdésének. Bár a pelusba "dolgozást" sem tartja bejelentésre érdemesnek, sem előtte sem utánna. Az udvaron meztelenkedés alkalmával viszont szépen kijelöli a területét (tehát visszatudja egy kicsit már tartani), körbecsurgatja az udvart és büszkén tekint a foltokra. Szóval a WC... Amikor megkérdezem tőle, hogy szeretne-e bilibe pisilni, akkor az a válasz, hogy: vécébö. Tetszik neki, hogy mi bemegyünk abba a kis helyiségbe... Büszkén ül a fellépővel ellátott WC-n, de eredményt még nem produkált. Itt tartunk... Naponta többször is elhangzik a "vécébö" felkiáltás. Biztosan jó hangulata van a helyiségnek... mi lett volna, ha még kép is van benne mint annakidején terveztem :-).

péntek, augusztus 08, 2008

Front van...

Elérkeztem a mai naphoz...
Ma kicsit fülledt idő van, olyan viharjóslós. Egyébként áldott jó gyermekem most üt-vág-rúg-harap. :-( És ő sem tudja miért teszi, vagy csak kedvtelésből. És hogy mi a megoldás rá? Várom, hogy jobb idő legyen.

Tegnap Soma a kisbarátnőjével kavicsozott. Hja, hisz olyan is van már neki! - kölcsönösen kiválasztották egymást. És nekem sincs ellenemre a "kapcsolat". Kitti igen édes kiscsaj (7 hónappal idősebb Sománál). Anyája mindig mondja, hogy milyen huligán odahaza, de én nem hiszek neki... ha együtt játszanak (igenis!), akkor tündér a lányka. Szóval kavicsoztak és járdát sepertek... együtt.


csütörtök, augusztus 07, 2008

Pancsi...

Tovább is van mondom még... (Most szedem össze a dolgokat...)

2008.06.02. Gyermekem kimondta első önszándékból fakadó mondatát, mikor meglátta a medencét az udvaron: Látom víz, pancsi! --- Soma igazi vizipocok, szeret pancsolni, ha vizet lát már támadja is, lehet az akár pocsolya is. :-( A "nagy"vízben már nem olyan bátor... de a víz látványa mindig pancsira készteti. 4 hónapos korától babauszisak voltunk, egészen a nyár elejééig. Amikoris Soma önálló utakon szeretett volna járni, így a feladatokat nem csinálta, sőt erőteljesen tiltakozott ellenük. Ezért megbeszéltük itthon, hogy ennek semmi értelme így tovább... Maradt a nagyiknál a medencézés, ami ahogy a Soma mondaná: DEJŐŐ! :-) Ja és persze a víz, mint olyan, a tenger is szóbajöhet. Ugyanis idén június 14-21-ig Horvátországban (Sibenik - Hotel Iván) nyaraltunk. Jácint (apa) nagyon félt az úttól, mondván, hogy kicsi még a gyermekünk. De aztán rájött ő is, hogy semmitől sem kellett volna tartania, Soma egy tündér volt ott is és az utazás alatt is (bár nem aludt annyit az autóban amennyit mi szerettünk volna). A tenger és a hajók egyenesen elkápráztatták. A tengerparton állva a hullámoknak dirigált, hogy: "vissza, vissza" és azok jöttek is. :-)



Soma beszél...

Tovább is van mondom még...

Tegnapelőtt azt mondta: enyém (fúró). Helyesen használta és már ma is mondta. Jól is ragoz. Most egy hete nagyon intenzív lett a beszédfejlődése (eddig sem volt kutya!). Eddig Oma, mondta magára, most már kimondja - két napja -, hogy Soma, és a vezetéknevével is próbálkozik. A nehéz szavakat favozizálja, mint a taktor, kombájn, benzinkút, elipszis, tessék, köszönöm (Jól használva! Még a múlt héten keverte őket.). Olyan büszke vagyok rá! Nagy szerepe van ebben a környezetnek is - Mama, Papa, (Kati)Mami, (Kereszt)Papi, Akió(Anikó), Evci, Anti, Bandi, Hajni és ez csak a szűkebb család, no meg a kisbarátok egész hada (szülőkkel együtt)... húúú és még mennyien - aktív részesei gyermekem életének. No és persze APA(Jácint). Aki megérdemli, hogy csupa nagybetűvel emlegessék. Soma meg csak figyel és figyel... aztán egy váratlan pillanatban előjön belőle az ellesett dolog. Már picinek is ilyen volt.

Most szinte mindent utánunk mond. Vigyázni is kell mit mondunk. Már csúnya szó is van a repertoárban (egyik kedves rokon jóvoltából). Ami meglepő ezzel kapcsolatban, hogy helyesen (ha lehet ilyet mondani) használja. Jött a vihar, dörgött-villámlott... Soma megszólal: Ha(!), dörög... ba***us! Következtetéseket von le mondatban, pl mikor a kutyánk az udvar közepén végezte el a dolgát: "Peti kakilt, rossz kutya!" És ami meglepett: eléggé elvont szerepjátékot játszik. L alakot formáló kockát vizipisztolynak nevez ki és spriccel vele. Kerekes építőelemben "bácsik csücsülnek bent" és integet nekik.


Somáról...

Azon gondolkodtam, hogy ideje lenne valamilyen módon feljegyzéseket készíteni egyre növekvő gyermekemről. A sok fecnire kanyarintott adat pl. mondatai, lábméretei kezdenek a homályba veszni... sajnos. Most rátaláltam erre a "megoldásra".


Soma 2006 október 21-én született. Mára már elmúlt 21 hónapos (jobban mondva mindjárt 22 hónapos lesz) 83 cm magas, 11.5 kg súlyú (szinte nem eszik semmit), 11 foga van (tegnapelőtt bújt ki a 11-eske - kicsit későn jönnek elő). Mondatokban kezd beszélni, mindenben megérteti magát. Nagyon mozgékony. És amit sohasem gondoltam volna, jól eljátszik egyedül is. Nagyon édes a hófehér fogaival, a televigyor gödröcskés pofival, szöszke fejével...

Íme ő az:

És ő volt az (4 naposan):