péntek, augusztus 22, 2008

Áttudom érezni...

azoknak az anyukáknak a helyzetét, akiknek nem alszik a gyermeke éjjel. Nálunk nagyon ritka az ilyesmi (kb 10 éjjelünk ha volt ilyen, főleg fogzás idején), de az előző éjjelünk horrorisztikusra sikeredett. Soma fél kettőtől majdnem négyig fenn volt és nagymonológot mondott amibe bele-belesírt. Az volt a legrosszabb, hogy tehetetlennek éreztem magam, mert a mi hatásunkra sem tudott megnyugodni. (A mi ágyunk sem nyújt neki megnyugvást, sőt, felturbózza ott magát.) A tippünk, hogy valószínűleg rosszat álmodott és nem tudott belőle kikeveredni. A fogára nem gyanakszom, mert mostanra már elértük azt a szintet, hogy mondja hogy "beken", ha gond van ilyen téren. Láza nem volt. Főleg apa volt át nála, én szinte használhatatlan vagyok éjjel (mi lesz, ha lesz mégegy porontyunk??), bár én is fenn voltam, aggódtam...

Ennek az éjszakának az lett az eredménye, hogy nappal nem volt topon, idefenn összevissza nyüglődött, csak sétával lehetett helyretenni. Féldélben bealudt, de csak másfél órát aludt. Mi lesz most? - gondoltam én, hosszú lesz a délután... Hosszú felvezetés, mi? :-) Naszóval... Délután angyal volt a gyermekem. Elmentünk babakocsival vásárolni, csak ült a kocsiban és egyáltalán nem akart kiszállni, pedig már két lépés után elszokott hangzani a "csatóli", vagyis, hogy kikellene csatolnom. A boltban költőinek szánt kérdésemre, hogy Mit vegyünk Soma? Érkezett a válasz: "sajtot, badzsit(fagyit)". És vettünk. És ettünk. Azután gyerektársaság nélkül szépen elkavicsozott a házunk előtt, majd mikor megjött a partner Fanni személyében (egyidős Somával), akkor szépen elvoltak együtt is. Fanni egyébként a 'kis barna' Soma életében, kék szemekkel, akinek nagyon finom csajos a lénye. Soma próbálta megszeretgetni, de nemvolt rá vevő. Sajnos keveset találkoznak, és mire feloldódna a kicsaj addigra már mennünk is kell.



A végjátékban, mikor már azt hittem ott helyben bealszik a gyerek, felpattant Soma a kismotorjára és elmotorozott vele, hátra sem nézve. Eddig nemtudta hajtani a járművet, pont most jött rá a lényegére. Alig lehetett visszafordítani, annyira élvezte a tudását. És ezt még megfejelte azzal, hogy otthon a vacsorához megivott három pohár (gyerek)teát, EGYEDÜL! Ügyeskedett már eddig is, de egy fél pohár ivászata is tócsában végződött. Most egy csepp kiömlése nélkül itta meg az első kettőt és a harmadik is a figyelem hanyatlása miatt borult ki egy kicsit. Sőt, mondtam neki, hogy lefényképezném a tudását... igyon nekem a kamerába és ő úgy tett. :-)

Mi lett volna ha nem ilyen fáradt? :-)

Nincsenek megjegyzések: