Mondom még...

Tovább is van mondom még... (szedem össze az e-mailekből, bejegyzésekből a dolgokat)

Active Baby... Nem képes megülni egyhelyben a gyerkőc. A rajzolás és gyurmázás is nagyon rövid ideig köti le, de amikor dolgozik velük, akkor azt teljes beleéléssel teszi. Amikor egyedül eljátszik a szobájában, akkor is jön-megy, pakol, csavaroz, javít... Az a legjobb amikor Apának segíthet szerelni, mint ma is. Megjavították az ágyamat.

Evés... szinte semmit nem eszik. Csak csipeget, inni viszont sokat iszik. Érdekes, h a zöldségekből, gyümölcsökből (még a dinnyéből is) kiszívja a levet és a rostokat kiköpi. Ja és a kezdeti önálló evésnek nyoma sincs, nem kanalaz, nem érdekli az evés. Ha én adom neki akkor is alig akarja elfogadni. Valami jó megoldás kellene... Még a tésztákból eszik a legtöbbet. A joghurt-bevitelt megoldottam ivó-joghurt formájában... simán megissza. Szóval az ízével nincs semmi baj. Lehet, hogy az ételekből is ivóformátumot kellene létrehoznom. Brrrr! Na nem. Jól néz ki a gyerek, csak a teherbírása gyér. Hamar elfárad. Este nyolckor már alszik, reggel 7 -negyed 8-ig. Délben meg már alig tudja megenni az ebédet és bealszik, két órát simán alszik (van hogy hármat is). Aminek sok előnye van az én szempontomból. :-)

Szeretgetés... Alig egy-két hete kezdődött, hogy jön és a nyakamba csimpaszkodik és bújik, kérés nélkül lenyom egy puszit. Ezelőtt csak én adtam jelét ilyesfajta letámadós puszizkodós szeretetemnek, ő néha tűrte, néha nem, de viszonzásra nemnagyon talált. Talán most jött rá az ízére, mert amikor csak lehet hozzánkfut, dörgölődzik ahol csak ér. Néha csak tartja a kobakját és várja a puszit, ha megkapja hangosan kacag, fut egy kört és jön egy újabb adagért. Jajj, és csikis... azt mégjobban szereti, ha csiklandozom. Van hogy azt látom, hogy áll a szobája közepén és felemeli az egyik karját és csiklandozza magát. Láthatólag ez is jó lehet... micsoda ötlet!!