Ünnepidő

Tegnap este a belvárosból Deltai (ugye emlékszünk még páran) körülmények között értem haza a délutáni tanfolyamomról. Csak 10 percre álltam meg kenyeret venni, ami után kezdhettem újra jégmentesíteni az autót. Tükör jégen autókáztam haza, szerencsére téligumival. Győrből Győrbe, csigalassan, dobogó szívvel. Márciusban csúszkáltam!
Tavasz kezdett éledezni pár napja a szívemben, erre lefagyasztja ez a cudar tél. Szinte el sem hiszem.
Aztán elkezdett ömleni a neten az infó: Hatalmas a hó körülöttünk. Sorra zárulnak le az utak, rekednek úton autók, kamionok borulnak fel, a szél veszettül fúj és torlaszol, temet be mindent.
Mi meg itthon ülünk. És nézzük, halljuk mindezt. Ma meg már fiainknak mehetnékje is van, hisz ünnepidő van, magyarázza Zsombor. Hát igen, az ablakból úgy tűnik, javul az idő, a nap is kisütött, délutánra már száraz is a beton. Szép havas a táj. A szél viszont még mindig veszettül fúj. Maradunk a fűtött szobában. Barátok jönnek át. A háromévesek kardot rántanak és pöszézve, kissé raccsolva zengik:
"Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!"
Kinn úgy tűnik tényleg kezd olvadni minden... és mi sem leszünk sokáig rabok. Csak aztán mégis rápillantok a facebook-ra (kezdek függő lenni) és látom, hogy látszólagos a nyugalom. Az M1-esen még mindig veszteglő autók sora van. Magánemberek elkezdenek szervezkedni, gyűjteni. Én is összekaparom amink van (reggel úgyis nyit minden) és Jácint elviszi a legközelebbi leadóhelyre. Ennyit tudunk tenni, remélve hogy segít az a kis kenyér, tea, keksz egy kicsikét a bajbajutottakon. Rengeteg család, buszonként 30-40 utas vár megmentésre több mint egy napja. Az utak járhatatlanok, a megmentők is elakadnak. Sok a segítségre váró. Van barátunk aki autóval ment menteni és vitt élelmet, meleg holmikat. Mi erre nem mertünk vállalkozni. Ha a hírek igazak, talán a katasztrófahelyzet nem fokozódik. Sajnos jópáran még a hó fogságában vannak, de mindenki azon dolgozik, hogy senki se maradjon élelem és víz nélkül, és ne fagyjon meg. Lehetőleg szállása legyen az éjszakára minden segítségre szorulónak. Az emberek összefogtak. Magyarország én így szeretlek! Még az osztrák(!!!) hótolók is átlépték a határt, pont ma jön onnan a segítség.
Tényleg zord, de ÜNNEPIDŐ lett ma.
 

Angyalpofik

(2011 Karácsony)
 

Mindenkinek szeretettel!

 

Betlehemi királyok by Manka

Családilag rajongunk a kiscsajért, aki még ezen a videón nincs is két éves. (Mellesleg és nem mellesleg nagyon hasonlít Manka a keresztlányomra hasonló életkorból.)
Ennél jobb karácsonyra való hangolódást nem is tudnék kívánni magamnak és nektek sem! :-)

BETLEHEMI KIRÁLYOK

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
ůgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

(József Attila)
 

ŰrManó

Ma volt farsang az oviban. Soma Robot szeretett volna lenni. Ellenzős sisak kikötéssel. Nehéz dió. Sehol sem leltem ilyet. Így bevetettem a turit és saját leleményességemet. És lőn vala: ŰrRobot. Nekem: ŰrManó, de persze Soma mérgesen kijavított ha nem robotoztam, és volt velem dolga. És lőn még világosság is az ő szívében (lámpa a mellkasán). Soma alig várta, hogy elkészüljön a mű, lelkesen próbált menet közben (az agyalással töltöttem a legtöbb időt). Aztán miután ma reggel kibányásztam őt az ágya alól, miközben azt üvöltötte, hogy "Uuutáloom a farsangot!", büszkén feszített a maskarában az én robotizált kisfiam. (Na igen, nem könnyű most vele, egy kikapcs gomb igazán jól jönne néha, vagy legalább egy hangerőszabályozó.) Mindenesetre beöltözés után a gyerekseregtől megilletődött kismaszatom, még a Cuki egy Robot vagy Soma! mondatot is kiváltotta belőlem. Ezután ropta, énekelte, láthatólag szerette a farsangot.

ŰrRobot

Hátulról. A bálon csupa ilyen nagyszerű képet lőttem (a vacak gépemmel), de legalább ezt is megtudom mutatni.)

A nyomógombos lámpa hódít.

Marika óvónéni Soma szerint "Rózsikának" öltözött. (Én Piroskára tippeltem.) Nagyon bírtam, hogy így belement a játékba.

Ebből már én nem kaptam, sajnos, Soma viszont betörölt két mosolygóst.