csütörtök, szeptember 30, 2010

Kop-kop

Nincs láz és fog sem.

Osa kenőcs (by Ausztria) azért készenlétben. Teljesen növényi eredetű, nincs lidokain benne mint a Dentinoxban és társaiban. Mondjuk ha ilyen durván fog fogzani, akkor beszerzek még Osanitot is. Somának hihetetlenül lassan, de komolyabb megpróbáltatások nélkül jöttek a fogai.
  

szerda, szeptember 29, 2010

Fogláz

Tegnap voltunk Zsomborral a védőben. 10.4 kg, 75 cm. Egészséges, kékszemű mendegélő gyermek.

De az éjjel fordult a kocka. Belázasodott. És nem fogadott el szopit sem. Nyugtalanul aludt, már ha aludt. Ma délelőtt megint lázas lett. Nurofen. Elvittem a doktornéninkhez. Diagnózis: Egészséges, FOGZÓ kékszemű mendegélő gyermek. Csak lázas. Semmi más tünete nincs. Kicsi nózifolyás, de inkább csak a nyüglődő sírások után. Chamomilla 9 ch (4 napig 2x3 golyó). Mivel most estére is belázasodott, a lázcsillapító mellé kapott egy viburcol kúpot is. Most álmában nevetgélve alszik. No, de tényleg fogzás ez? Ha igen, nullfogúnk nagyon megszenved az első gyöngyért. Eddig csak a mindenrejó csodakenőcsünkből (körömvirág balzsam) kentem az ínyére. Mindig valahol pöccedt volt az ínye, aztán az visszahúzódott és valahol máshol durrant be. Meg persze folyton tömköd és rágicsál. De most lázas és rózsás arcú. És bújik, bújik, bújik... Remélem az a fránya fogacska is.
  

szombat, szeptember 25, 2010

Pa

- És már beszél a gyerek?
- Naná!

"baba" - az origo.

"pápá" és integet hozzá, egyre gyakrabban helyes szituációban. Kedvencünk, az amikor végigdöcög a folyosón, megpördül(!) a fürdőszoba ajtóban, pá-t int és bespuriz a fürdőbe. Majd kacagósan kikukucskál, hogy láttuk-e.

"mmm..pá" - az elje alig hallható, de csillogó szemmel nézi a lámpát. Ebben a szóban nagy szerepe van Somának, az ő első szava volt ez (mmpa > ámpa > lámpa). Így bőszen (szinte kiabálva) sulykolja öcsibe az mmpa szót. Persze az alapérdeklődés azért megvan.

"apa", "papa" - na persze! A célszemélyek rettentő örömére.

"mamma", "mammammama" - ha enne már.
 
A többi dekódolás alatt.
  

péntek, szeptember 24, 2010

News

Betegség legyűrve. Zsombor még kicsit szörcsög. Dokinéni szerint szűkek az orrjáratai és ezért a fűtésszezon megviseli. Soma még egy picit köhög, ha rákérdezel, akkor jobban. De szerintem gyógyulós a csapat.

Jácint múlt héten volt aláírni a nyugdíjas papírjait. Szóval hiphiphurrá, nyugdíjas! Nagyon ellentmondásos, de szuper érzés. Jövő héten kezdi a Projectmenedzser és pályázatíró tanfolyamát.

Én voltam egy spinning órán (szabadonfutó szobabiciklit zenére irtógyorsan tekerni), hááát kemény. Főleg így 5 év tunyaság után. Akkor is csak tesséklássék jártam pilátesre. Zsombor és Soma súlyzók meg nem éppen széptestre neveltek. Bár a bicepszem azért nem semmi. De nem adom fel.

Telihold volt az éjjel (utólag megtudva), Zsombor jó kis akciófilmmel szórakoztatott egész éjszaka. Soma is jó sokat jött-ment. Érzékeny gyerkők ezek.
 

hétfő, szeptember 20, 2010

Hajmeresztő

Zsombor ma talált az etetőszékében egy kis babakeksz darabot, és suttyomban lenyelte, egyben. Én pont nem voltam itthon (leszaladtam anyuhoz a ház elé). Jácint és PiciMama volt a gyerekekkel. A mama ujja gyors volt és kicsi, így lefért a gyerek torkán. (Jácintéról ez nem mondható el.) Szerencsénkre. Mama a megakadt kekszet kikapta, Jácint meg fejreállította a gyereket. A hatalmas bömbölésére futottam fel a ház elől. Amitől én megijedtem, az már nekik megkönnyebbülés volt. Egész nap csak esett és esett a babócánk, drukkoltunk, hogy nagyobb baleset nélkül megússza ezt a napot. Erre a "koronára", még álmunkban sem gondoltunk. Kemény nap volt. És tényleg lehet örülni a megnemtörténtnek.
  

vasárnap, szeptember 19, 2010

Kezek

Három férfiúi kéz zárja bilincsbe szívemet-lelkemet.
 

szombat, szeptember 18, 2010

Szomorú

Nem allergiám van, hanem kiütős betegségem (talán az ami Somának). Alig aludtam az éjjel, és most azon vagyok, hogy valahogyan (gyorsan) meggyógyuljak. Zsombor édes volt az éjjel, a lehető legtöbbet aludt egyhuzamban a kiságyában és keveset ébredt/szopizott. Érzékeny receptoros jó gyerek. De ez nem mehet így tovább. Egy jó alvás sokat segítene rajtam, de perpill nem kapok levegőt, ha fekszem. Pedig egyedül vagyok itthon. A fiúk még délelőtt elmentek Picimamáékhoz. Ahol remekül érzik magukat, és a nappali két szopi sem hiányzott Zsomboromnak. Örülök és egyben szomorú is vagyok emiatt (a szívem kicsit berepedezett). Na megyek gyógyulni, hisz a feltételek adottak és lassan hazajönnek az imádott anyamadzagjaim.