Hihetetlenül jó

Hihetetlenül jó hétvégénk volt gyerek nélkül (vagyis csak egy pocaklakóval). Egy kis lehülés, állapot javulás, két nyugis-pihis-pakolós nap (babaruhák a szekrényben, majdnem rendszerezve is), egy mellszívó beszerzése, két átaludt éjszaka, két fél10-kor kelős reggel, két éjjel-nappalos Zsomborra odafigyelés (nem is volt olyan duhaj, mint Soma jelenlétében), egy étteremben ebédelés, egy kis szórakozás, egy jó film, némi felnőttes beszélgetés, viselkedés és csak egy cseppnyi hiányérzet a végső összegzés. Nagyon jó volt. És az amiért ez így megvalósulhatott, az az, hogy a fiatalúr is hihetetlenül jól érezte magát a Mamáéknál. És még rengeteget evett is. :-) A Mamával még templomba is elment. Ahol megmutatta a falunak, hogy ő micsoda remek gyermek. Terményáldás volt. Végigülte az egészet, nagy tágranyitott szemekkel, suttogva kérdezve. Ő volt a legkisebb a gyülekezetben. Mindenkinek bemutatkozott és kezet is fogott velük. Megtanulmányozta az orgonát és az orgonáló "kislányt". Megszentelt gyümölcsöt is kapott. Kiérdemelte azthiszem. Mama-Papa meg olvadozott.

Hihetetlenül jó, hogy itthon van a kisfiam és az ágyában szuszog. :-)

16 éve

vagyunk egy pár.

29. hét

Teljesen oda vagyok. Hőség van. Frontok. Aludni alig tudok, és sajnos Soma sem. Nehéz. Hosszú ideje nem pihentem ki magam. És szégyenlem magam egy kicsit a "megoldásért". Soma ma és holnap is PiciMamáéknál alszik. Szóval gyerektelenítettem magam. Már most hiányzik, de közben meg nagyon jól is érzem magam nélküle. Szívesen maradt, jó helyen. Ennek tudatában van tán jó érzésem. Jó lesz kialudnom magam. És szeretném összerendezni Zsombor dolgait is. Már itt az ideje, jobban nem leszek, csak nagyobb és nagyobb. Az utóbbi két hétben 1.5 kilót híztam, ami nagyon megviselt, főleg a derekamat. +7 kilónál tartok, ami pedig nem is olyan sok. Kezdem beszerezni a hiányzó dolgokat, és igyekszem a kétgyerekes létet elképzelni a gyakorlatban is. Elég ködös jövő.

Bíztató, hogy Som más kisbabákat is nagyon érdeklődve, segítőkészen fogad. Buksit simogat. Hagyja, hogy ölbe vegyem az idegen babát. Bár barátnőm kisfiának sírásától teljesen kétségbe esett. Sőt ő is sírva fakadt és nagyon nehezen volt vigasztalható. Mondtam neki, hogy márpedig a kisbabák sírnak, mert nem tudnak beszélni, és a te kistesód is sírni fog ha majd valami bántja. Erre ő: "Zsombort majd én megvigasztalom." Hát erre nagyon kíváncsi vagyok.

Zsombor változatlanul aktív pocaklakó, folyamatos a buli odbenn. Soma is sokatmozgó volt annó, de inkább a viccesen kaparászós-úszkálós típus. Zsombor ellenben keményen dolgozik, a szerveimet is tapossa rendesen. Ez alapállapotban is kellemetlen. Ezen felül Soma folyamatos figyelmet igényel, pihenni meg pláne nem lehet mellette. Amikor alszik, akkor én is. Ahogy nő a pocakom, egyenes arányosságban nő vele Soma anyássága. Megsimogat, szemembe néz... és kb másfél hete folyamatosan biztosít róla és mondja is, hogy szeret. Olvadozok. Som most is két hatalmas cuppanós puszival búcsúzott tőlem, és azt mondta: "Te vagy az én életem!" Ő meg az enyém.

No para

Ma is sikerült Somának a délutáni pelusmentes alvás.

"- Mi lesz ha bepisilek mikor alszok?"
- Semmi, azért van a matracvédő, ne izgulj!
"- Akkor jó." - lerakta a fejét és elaludt.

Az ügy

Az első alkalom, hogy Soma a délutáni alvásához nem kapott pelust. Ééés... a küldetés sikeresen végrehajtva! Imádom. Nem én akartam, hanem ő. Soma most kezd bugyisodni... egész napokat van már csak bugyiban, de alváshoz kell pelus, meg a nagydologhoz. Nem erőltetem a dolgot, csak reggel megkérdezem, hogy pelust vagy bugyit kér-e. Vagy két-három hete szinte mindig a bugyit választja. Aztán a délutáni alváshoz feladom rá a pelust... amit ma nem akart. Valamit megérezhettem a dologból, mert előző nap(!) kimostam a matracvédőt, hátha hamarosan kelleni fog. Azért nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. Alig tudott elaludni vagy 4-szer megpróbált pisilni félálomban (kétszer sikerült is), mire elaludt. Aztán majdnem két óra alvás után szárazon ébredt, és telepisilte a bilit. Nem vonok le messzemenő következtetéseket, de olyan büszke vagyok rá! Főleg azért, mert ezt az egészet ő maga akarta-generálta.

Soma 2 éves 10 hónapos

28. hét

Egy kicsit megemelkedett a vérnyomásom, most a normális körül ingadozik. Tudom, hogy még nincs vész, de félek...

Zsombor meg szétveri a berendezést odabenn.