csütörtök, április 07, 2011

Változások

Rendkívüli szülőin voltam ma az oviban. Kisvárosunk zsugorodik, kevés a gyerek. Vagy lenne, de nincs, mert megnyitott a hatodik ovi a városban, a katolikus, ami saját szabályokkal üzemel és szippant (60 gyerek). Szóval az ovink megmarad, de megint egy csoporttal kevesebb lesz ősztől. (Főként a törvényi szabályozás a bűnös, de ebbe most nem mennék bele.) Két csoport lesz csak, 28-28 fővel. Kis-középső és nagy-középső. A gyerekeket ide-oda pakolgatták. Könnyek és indulatok. Soma tavalyi óvónői lettek a menesztettek. Most azonban Soma marad a jelenlegi csoportjában (nagy-középső), a jelenlegi óvónőivel (Marika, Kati). Mi jól járunk, mert Soma a barátaival maradhat, sőt a régiekből is visszakap párat. Bár a 28-as csoportlétszám nagyon durvának tűnik. Próbáltam elmondani a felindult szülőknek, hogy a veszteségük nem olyan nagy mint azt gondolják, mert mi pont ezt a szitut éltük meg tavaly. Sőt rosszabb volt, mert Soma egyedül került át másik csoportba, minden barátságkezdeményt hátrahagyva. Óvónői ugyan nem menesztődtek akkor, de ugyanúgy nem voltak vele a továbbiakban. A gyerekek csodásak, bízniuk kellene bennük. Kevesen voltak hajlandók meghallgatni (nem vagyok valami erőszakos típus). Az elbocsájtott óvónőknek biztosan nehéz lehet (főleg, hogy így szerette őket gyerek és szülő), de van munkájuk, csak máshol. Szerencsések. A másik két távozó óvónő (másik tagóvodából) nem ilyen szerencsés (ott mégnagyobbak voltak az indulatok). Most jönnek az összevonások, a nyáriszünet, aztán mindez csak szeptembertől realizálódik. A demográfia hatása és gyakorlata rovatunkat hallották.

Szóval képbe kerültem, de nem csak ezért volt érdemes elmennem, hanem mert végre tudtam beszélni Somáról az óvónőivel. Mondjuk állandó a kommunikáció köztünk, ami úgy tűnik mindenkinek tetszik is. Legtöbbször tudom, hogy evett-e, aludt-e a gyerek, bónás-e, illetve észleltek-e valami szokatlant nála. Most ők is aggódtak Somáért. De ma Marika óvónő sugárzó arccal közölte, hogy újra a régi ez a gyerek! Sőt! Csintalan volt (ezt olyan végre-sóhajjal mondta a Marika). Evett egész nap (reggelire még megette a pizzás kiflijét is). Sokat játszik ugyan legóval odabent is, de nem egymagában, hanem tanítja-bevonja a kisebbeket, érdeklődőket. Általában segítőkész, vidám, értelmes gyerek. Rajzolni odabenn se nagyon rajzol/kreatívkodik, de ha a barátai (főleg a Ricsi) keményen ügyködnek valamin, akkor ő is könnyebben kapcsolódik be a munkába. Kifejezetten jónak látják, hogy nagyobbakkal lesz együtt, mert kíváncsiságát mindig azok dolgai csigázzák fel igazán. A kicsikkel igen közvetlen, barátságos, szívesen magyaráz nekik. (Mire jó egy kistesó!?) Ma ezekből már volt rendesen. Az elmúlt napok takarógyürögetős-sirdogálós-nemevős morcos gyereke eltűnt. Olyan lökött vagyok, megírtam, és íme az eredmény. Jó ez a blog-ima.
  

1 megjegyzés:

andi írta...

Örülök, hogy visszatért a régi Soma..tényleg van valami titokzatos karmája a blogoknak:)lehet,hogy leírva gyógyít???:)
Az összevonás tényleg szomorú és sajnos nem egyedi eset..:(nálunk az iskolákkal van ilyen gond..