vasárnap, május 01, 2011

Pont ma

Nem a virágtól lett igazán ez a mai nap az enyém. Hanem hogy a nagykisfiú "Nemakarok meghalni!" aligtudommegnyugtatni zokogását elbírja a szívem. Bár veszettül sajog is egyben. Hát ilyen anyának lennem. Remélem még nagyon sokáig.
 

2 megjegyzés:

Lepkevár írta...

Krisz, nagyon átérzem... Nálunk ez pont másfél éve volt téma, sosem felejtem el. És ezt annyiszor végig kell járni, ahány gyerek felnő a mellettünk...

Krisz írta...

Talán az elsőknek a legnehezebb (meg elsőre nekem), mert a kistesóknak már van nagytesójuk akik tudják a frankót. :-)

Egyébként a könyves duma (egyszerű lényegretörő válaszok) nálunk nem váltak be.
- Meghalok?
- Nem!!!
- Jajj, meghalok!