csütörtök, január 19, 2012

Felpörgött

Zsombor nem tiltakozik most már, hogy "Nem anó!" Hanem azt mondja Én Manó kejess meg! (keress)

Mesenézéskor kijelenti:
- Hejcegnő szejet entyem! Jön ide! (Hercegnő szeret engem!)
- Nem Aladdint szereti?
- Nem, engem! (az engem néha jól megy néha pedig entyem-nek ejti) - fő az önbizalom

Anya jécci egiccs nekem! Hó van embej feje? Egujút, oda be. (Anya légyszi segíts nekem! Hol van a legó ember feje? Elgurult, oda be.) - ilyen mondatokat használ, és nem érti miért olvadozom. A legó-emberek általában fej nélkül végzik, ha Zsom kezébe kerülnek.
 
Figyejj jécci! (Figyelj, légyszi!) - Két tenyerébe fogja az arcom, a szemembe néz, majd irányba rakja a fejem.

Köszönök a boltban, és ő is automatikusan: Szia!
Majd rámnéz, elvigyorodik: Iszját! (Viszlát!) - ilyen gyorsan változnak a dolgok

Szerintem teljesen érthető, választékos, kedves, udvarias. A szia, lécci, bocsi alap.

Énekel. Ketto fija van. Dan a, dan, dan. (Kettő fia van.)
Három fia van, nem? - kérdem
Nem, kettő van. Elgondolkodik.
Ketto szeme van dinonak. Majd folytatja.
Szép hantya van. Dana, dana, dana. Nem tutom. (Szép hangja van. Dana dana dan. Nem tudom.) - pedig tudja. :-)

Cicafáját! - és tudja, hogy viccelt és kuncog (A kutyafáját, szoktam mondogatni.)
Icces vót! (vicces volt) - mondja erre
 
Úgy élvezem!

(Írhatnék fosi-fosi körökről is, de ez hálásabb téma.)