Kezdek magamhoz térni. Imádatos jó gyerekeim vannak, akik éjjel szeretnek fenn lenni. Én meg nem. Ennyi a gond. Aludni szeretnék!!! Remélem azért hamarosan eljön az én időm. Zsombor szépen gyarapszik, sokat szopizik, sokat rotyizik. Ahogy illik. Én meg imádom. (No meg Somát is, aki szinte semmit nem gyarapszik, nem eszik, és nem rotyizik túl gyakran.) Zsombor menetrendje a következő: éjjel eszik-eszik-nézeget-eszik-alszik. Akár 3 órán át is fenn van és eszeget. Nappal persze a szemét sem nyitja ki. Eszik-alszik-eszik-alszik míg be nem sötétedik. És persze nődigél is mindeközben. Jelenleg 3560g (2850g-osan hoztuk haza a kórházból). Én meg álmos vagyok.
Még múlt pénteken kérdezték PiciMamát a Ringatón, hogy: Milyen a pici baba? Som gyorsabb volt és ő válaszolt a Mama helyett. "Nagyon édes baba. Mindjárt leesik a köldökcsonkja és ugyanolyan szép köldöke lesz mint nekem." A csapat anyuka csak pislogott gyermekem tájékozottságán. De tényleg így történt, szombaton reggelre - kéthetesen - leesett Manókánk köldökcsonkja.
Zsombor ugyanolyan rugkapálós mint a pocakban volt, szinte folyamatos mozgásban van. A takarót már most simán lerúgja magáról. A fejét nagyon emeli és fordítgatja, hihetetlen erővel feszíti magát. De ha alszik akkor teljes odadással teszi, s teljesen elernyed. Általában oldalfekvésben altatom, s ő szeret is így, csak néha átfordul a másik oldalára, még a kitámasztásként szolgáló párna sem akadály neki. Ennyi mozgás még álmában is belefér.
Még mindig igencsak manóforma gyerekünk van. A füle cakkos, az orra turcsi, a szeme vágott és sötét(talán kék). A pofija pufi. Haja szőkésbarna és főleg hátul van neki. Fintorgyűjteménye tuti hogy a manó-lét hozadéka. Körmeit állandó jelleggel növeszti, már kétszer vágtam le neki (először már a kórházban - a tiltás ellenére). Lassan érik a harmadik is. (Kézre zokni ellenes vagyok és az összekarcolást sem kedvelem.) Nem szeret meztelenül, így a pelenkacserék és vetkőzések hangosak. De amint újra ruha lesz rajta helyreáll a rend. Minden pelusban van kaki (már most büdi) és full pisis. Jó emésztése van. Mi meg pelenkázunk feszt. Ma fürdött először igazából. És még nem volt kinn levegőzni (olyan köd van, hogy szerintem többet árt mint használ).
Még múlt pénteken kérdezték PiciMamát a Ringatón, hogy: Milyen a pici baba? Som gyorsabb volt és ő válaszolt a Mama helyett. "Nagyon édes baba. Mindjárt leesik a köldökcsonkja és ugyanolyan szép köldöke lesz mint nekem." A csapat anyuka csak pislogott gyermekem tájékozottságán. De tényleg így történt, szombaton reggelre - kéthetesen - leesett Manókánk köldökcsonkja.
Zsombor ugyanolyan rugkapálós mint a pocakban volt, szinte folyamatos mozgásban van. A takarót már most simán lerúgja magáról. A fejét nagyon emeli és fordítgatja, hihetetlen erővel feszíti magát. De ha alszik akkor teljes odadással teszi, s teljesen elernyed. Általában oldalfekvésben altatom, s ő szeret is így, csak néha átfordul a másik oldalára, még a kitámasztásként szolgáló párna sem akadály neki. Ennyi mozgás még álmában is belefér.
Még mindig igencsak manóforma gyerekünk van. A füle cakkos, az orra turcsi, a szeme vágott és sötét(talán kék). A pofija pufi. Haja szőkésbarna és főleg hátul van neki. Fintorgyűjteménye tuti hogy a manó-lét hozadéka. Körmeit állandó jelleggel növeszti, már kétszer vágtam le neki (először már a kórházban - a tiltás ellenére). Lassan érik a harmadik is. (Kézre zokni ellenes vagyok és az összekarcolást sem kedvelem.) Nem szeret meztelenül, így a pelenkacserék és vetkőzések hangosak. De amint újra ruha lesz rajta helyreáll a rend. Minden pelusban van kaki (már most büdi) és full pisis. Jó emésztése van. Mi meg pelenkázunk feszt. Ma fürdött először igazából. És még nem volt kinn levegőzni (olyan köd van, hogy szerintem többet árt mint használ).
"- Anya, ideülök most, rakd ide az ölembe, nembaj ha nyekereg." - tart még a Manószeretet.
1 megjegyzés:
Amikor Zsombort látom, olyan hihetetlen erővel tör rám, hogy szeretném már Áront is a kezemben fogni :):) Nagyon ééédes, és milyen férfias :)
A fejemelgetéssel, meg a nagy mozgással kapcsolatban Kornél jutott az eszembe, hogy a feszítést oldani lehetne egy kis masszírozással...
Puszi Nektek
Megjegyzés küldése