Sasszem

Soma nem vicces fazon. Sokszor kérdezi, hogy ez most vicces volt? És nem volt az, sajnos. Édes mosolya még jelen pillanatban azonban kompenzálja ezt. Szóval inkább éleslátó a lelkem, és ezzel szerez néha mosolyogtató, illetve kínos perceket.

A múltkor PiciMamáék szomszédasszonya sopánkodott azon, hogy már a harmadik forgószék törik össze náluk, és ki kell dobni. Soma látszólag jól eljátszott a háttérben, de ekkor megszólalt: "Hát ez a probléma, vigyázni kell a dolgokra, nem kidobni." (Nem pontos az idézet, csak az eleje a biztos, a többinek meg a lényege.)
Délután nézzük az ablakból az utcát. Soroljuk, hogy miket látunk (főként Zsombor kedvéért). - Jajj de sok autó van lenn! - mondom. Soma megszámolja: "Az nem sok, csak négy!" - De te is négy éves vagy, az sok? - kérdezem. "Az sok, mert én már nagy vagyok!"
Most este ragasztottam és a kütyüs fiókban Soma megpillantotta a ragasztópisztolyt, és egyből ki is akarta próbálni. Mondtam neki, hogy ma már késő van hozzá, de holnap kipróbálhatja, csinálunk valami jó ajándékot a JóskaPapának, úgyis hamarosan születésnapja lesz. Nagynehezen beleegyezett. "Jó, akkor csinálunk neki bort, mert azt szereti." Szóval nincs titok előtte. Így hát terméseket fogunk egy üvegre ragasztani.