Jut-alakul

Azért minden napra jut-alakul valami Somai program, mégha nem is írom le ide. Voltunk többször is PiciMamázni-Papázni, KatiNagyizni, Ringatón, kölyöktornán, sétálni, vásárolni... szóval élünk. Bár néha nekem nem úgy tűnik. Olyan mintha az alvás iránti vágyam minden futó programomat felülírná. Most is aludnék, de van akaraterőm! Azért is leírom amit ki kell írnom magamból. :-)

A délelőttöt Jácint segédletével végigaludtam, de délutánra összeszedtem magam és látogatóba mentünk. (Ez mostanság a tipikus.) Márkhoz és a robotjához. A 8 éves nagyfiúnak most csak egy darabig volt érdekes Soma és az ő folyamatos kérdései, aztán unta a kicsit. Amiből Soma nem vett észre semmit. Pakolt, játszott miközben Márk igyekezett valami önszórakoztató dolgot kitalálni magának. Ez az alaptényállás mit sem befolyásolta azt, hogy sikerült elég sokáig náluk időzni.

A keresztlányom Dia és a kishúga (Hanna) között ennyi a korkülönbség (6 év), ez talán túl nagy, hogy igazi partnerei legyenek egymásnak a játékban. Bár remélem az élet rácáfol erre. Mindenesetre az biztos, hogy nagyon jó testvérek, aminek nagyon örülök.

Boldog születésnapot és névnapot Dia!!! :-)
Remélem hamarosan találkozunk a mi 7 éves nagy Keresztlányunkkal!