Nagyon az eleje és halovány... de a változás érezhető (szemmel látható) belül is.
Amikor nagyon babát akar az ember, akkor nincs határ... Mindent a cél érdekében! Bevetni a féldrágakövek erejét, amiknek a leírásában a 86. helyen szerepel az, hogy a termékenységre hatással vannak. Karneol-t a nyakba, rózsakvarcot a marokba... hátha. Hormonokat zabolázni. Ovulációs naptárt nyalogatni, hogy netán akkor és ott legyünk ahol éppen kell. Meg persze eleget kell dolgozni az 'ügyön', ami a hetedik hónapja tartó eredménytelenség után már egyáltalán nem olyan csodálatos. Nekem/nekünk, most megcsillant a reménysugár...
Most mondhatnánk, mi az a hét hónap... semmi. Vannak párok akik évek óta hiába próbálkoznak. De a hónapról hónapra történő reménykedés hihetetlenül kimeríti az embert (pláne télen). Először mindent jelnek érzünk, aztán minden jelet elhessegetünk... mint most én. Ebben a hónapban felszedtem egy kilót, pedig kevesebbet ettem mint máskor (bár sok tejet-joghurtot) és megnőtt a hasam. Állandó álmosság... kitudja mióta. Gyomorégés bármit eszek... két hete. Mellfeszülés-fájás... 1 hete. Puffadás egy-két napja. Mindenre volt magyarázatom. Még a késlekedő ciklust sem hittem el, egészen a ma reggeli tesztig. Pedig még soha nem késett (a 28 az 28!), illetve egyszer, három éve pont ilyenkor. Minek is próbálkoztunk máskor, mikor nekünk csak februárban megy???? :-)
Mindezt suttogva mondom... és remélek...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Suttogva gratulálok és örülök nagyon!!!!
Pussz: Kata
Hát ez nagyon jó! Gratula!!
Köszi, pssszt! Nem akarom elkiabálni, de le kellett írnom... :-)
:):):)
Kinga
Épp a Skype-on írtam tegnap... csendben gratulálunk és szorítunk...
(tegnap számolgattam, hogy pont 3 év lesz köztük... :))
Megjegyzés küldése