Elindult valami

Múlt héten voltunk háznézőben. Jácint unokahugának megszületett a kislánya és elmentünk (gyerekmentesen) megnézni. És ha már ott voltunk, akkor... Két új építésűt és két használtat néztünk. A használtak eleve kiestek. Az egyik új ház szupernek tűnik, de nem vagyunk kibékülve a helyével, túl közel a vasút. Nem túl nagy (82 nm), de minden van benne ami nekünk kellene (nappali + 3 szoba, kamra, gardrób) és kis saját udvar is tartozik hozzá. Szóval sajnálom, de keresgélünk tovább. Kicsit könnyebben mozgunk most már, hogy Zsombor nem szopizik nappal, Soma oviban, na és persze az utak is jók.

Jó volt megtudni, hogy magyarországon, ha két különálló házat egy gerenda összeköt (értsd: a házfalakon egy-egy 20x20 cm-es helyet foglal el) mondjuk a kerítés vonalában, az már ikerháznak számít.

Kezd körvonalazódni, hogy milyet szeretnénk. Nagyon furcsa érzések kavarognak bennem. Egyrészt az ittenitől való elválás kezd kicsit nyomasztani (pedig sosem volt a szívemcsücske). Tudom, hogy mi az ami jó az ittlétben, és azt keresném máshol is. A rosszakat meg kompenzálnám, de egyenlőre egyiket sem lelem. És hiába jó egy lakás-ház, ha nem szívesen élnék azon a környéken. A másik morfondír oka meg az, hogy hogyan lehetek ennyire igényes pénz nélkül.

Meghírdettem a Milakásunkat is.

Drukkoljatok!