hétfő, szeptember 21, 2009

Nagyfiú

Soma egy hónap hijján 3 éves

Tényleg nagy (és néha meg olyan pici), mindig el is ámulok rajta. Kifejezően beszél. Sok-sok dolga van amit egy ennyi idős gyerektől nem várna az ember. Olyanok foglalkoztatják, hogy Ki csúnya? Kinek ki a gyereke? Mi a Bözsi néni rendes neve? Érzékeny kiskrapek, nem megy bele bizonytalan helyzetekbe, zajoktól fél-sír. Mostanában bújós, anyaközelben szeretős. Folyamatosan szinészkedik, jól át kell látni a helyzetet, hogy lássuk mi a célja. Mert az mindig van. (A nagyszülőkkel könnyű dolga van.) Nagyon vékony, mert nem eszik (13 kg változatlanul), mégse mondaná rá az ember hogy nem néz ki jól. Nemtudom hogy csinálja. Hajlékony, fürge ürge. A zenét nagyon szereti, halandzsául énekel, de dallammal. Mindennel tud zenélni, a hangszereken meg pláne. Egy síppal már eltudod bűvölni. Nappalra teljesen szobatiszta (már mesenézés alatt is), az éjszakát még nem próbáltuk. Egyedül pisil. Le- és felöltözik hozzá. Más téren az öltözködés nem érdekli. Előre köszön mindenkinek "Jónapot!", és csodálkozik, ha nem köszönnek vissza a vadidegenek.

Ma kérlelt, hogy ne menjek doktorbácsihoz. Mondtam neki, hogy megyek, sőt egyre gyakrabban fogok menni hozzá, mert ő vigyáz rám és a babára, hogy egészségesek legyünk. Meg majd ő segít a kistesónak megszületni. Mondom neki: nézd mekkora a hasam, szerinted ebből segítség nélkül ki tud bújni Zsombor? Soma rötyög ezen. "És hogyan segít, késsel?" - kérdi. Hát remélem nem, felelem. Egy kis lyukon segít neki kibújni. Újabb rötyögés... majd megsimította a pocakom és utamra engedett. Látszott rajta, hogy felmérte, ide tényleg elkel majd a segítség.


Nincsenek megjegyzések: