Kerekedő

Egy legény van talpon e vidéken. Zsombor. A többi sajnos göthös. Som még mindig köhög. És mivel megtehetjük, itthon fogtuk. De már kezd kiakasztani minket. A "nevelés csődje" érzés kerülget bennünket vele kapcsolatban. Hangos, figyelmetlen, verekedős, hisztis, akarnok és még sorolhatnám. Tudom, hogy sokminden az oviból jött, mégis falra mászok az üvöltve pöszézésétől - direkt, és elég ügyesen - de neeee! Folyton cikázik - egy sci-fi rendezőt megihletne -, egyszerűen nem bír nyugton maradni. Ennek eredménye, hogy ki és eldönt bármit, és össze meg vissza veri magát. Bár amit egy lábon akrobatikázik, az lenyűgöző. A harcművészeteket vagy a balettet juttatja eszembe. Lehet, hogy elkellene gondolkodni valami energialekötő sporton. Zsombor játékai kellenek neki, és rendre össze is rágcsálja azokat. Arrébbpakolja a bátyuson csüngő tekintetű öccsét, vagy ha kell kihúzza alóla a játszószőnyeget. Szó nem fog rajta. Persze nem adnám semmiért a gyerkőt (max oviba). Kenyérre ken hosszú pilláival, anyaszeretgetésével. Meg azért ámulatba is ejt, ha lelassul picikét. Ügyesen elkezdett kirakózni, volt hogy egy egész délután ezzekkel bíbelődött. Persze állt és türelmetlenkedett, de mégis hosszú ideig lekötötte. Volt amit 4-5-ször is kirakott a könnyebbek közül. Én nem keresek, én nem rakok, csak abban segítek, hogy mit kellene keresnie (pl. maci feje). Volt, hogy többször is meglepett, mert magától rakott jót. Ideje lenne ráébrednem, hogy ő csak akkor csinál valamit, ha már tudja. Bár az ég tudja, hogy hogyan jött rá, hogy hogyan kell. Először egyévesen a járással lepett meg minket e téren. Én nem emlékszem, hogy valaha elesett volna. Ment, mert tudta. Kirakózik, mert tudja (megérett rá). És tán ugyanezért szobatiszta is.

Még jó hogy Zsombor 4 hónapos vizsgálatáról akartam írni. Születési súly: 3140 g, most 7140 g. Azaz kerek 4 kilót gyarapodott a 4 hónap alatt. Születési hossz: 52 cm, most 62 cm. Kerekedik a lelkem. Megkapta a pneumos oltását és a kötelezőt is. Kisírta négyhós összes bánatát, olyan keserves volt. Csenge is megkapta az ő két oltását, a kötelező sírás után anyájába és a cumiba menekülve már egy hangja sem volt. Stramm csaj. Míg Zsombort a cumi nem nyugtatja meg, arra jó, hogy ha aludni készül, akkor álomba szopizhatja magát vele. Ami megnyugtatja, az a szopi. Aztán jöhet a cumi és az alvás. Most szerencsénk volt. Áldom a bébihordozó öblét és hintatechnikáját. Egyébként a remek kislegény címet azért kiérdemelte Zsombor. De a csípőjét még mindig kötöttnek találta a doktornő... hjah, micsoda meglepetés! Lehet, hogy torna lesz belőle. Pénteken megyünk ortopédiára, majd ott megmondják a frankót.
Még most is nyugtalan... fáj mindkét combja. Aludna, de sír. Kérlek körömvirág-balzsam, dolgozzál kicsikét!