Tizenhét éve találkoztunk először, és ezen a napon lettünk egymás szerelmesei, harcostársai, kiegészítői. Tűz és tűz. És még mindig. Lobogunk. Illetve kezdünk talán újra lobogni. Remélem. Mert érdemes. A medál a nyakamban is ezt suttogja.
Nagyon bánt, hogy elfeledkeztem erről a dátumról (életemben először)... mivel arra összpontosítottam, hogy ma 10 hónapos Zsombor.
Azthiszem itt az ideje előbújni a gyerekek mögül.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
szia
akkor ez most egy dupla ünnep nektek..
hihetetlen, hogy ti már ennyi éve vagytok együtt..csak nem az első szerelem??még sokszor ennyi együtt töltött vidám és boldog évet kívánok nektek!!
Első, bizony. És 17 voltam akkor, hoppá, mégegy csavar. :-)
Ó jajj, a fél életem... :-)
Azért ez nagyon szép...
Megjegyzés küldése