Tizenketteske

Rég írtam... Nagyon változatosak Soma éjszakái, de a tegnapi éjszakát végre végigaludta (kopp-kopp). És én nehezen bírom az éjszakázásokat. (Elég tartatlan vagyok azthiszem... és ezen rágódtam is pár napot.) Az esti altatás azonban folyamatosan katasztrófális. Állandóan kiakar jönni a kiságyból "Anyájoz." Ő még kiságyban alszik... két hete megpróbáltam kivenni az oldalrudakat az ágyából, egy kiskaput képezvén. Ő nagyon élvezte, ki-be jött rajta. Esti altatásnál (ének, mese alatt) alig akarta abbahagyni a mászkálást. Így vissza kellett rakni a rudakat. Lehet, hogy még nem érett a gyerekágyra, pedig nézegettünk már neki. Szóval Soma sokszor van könyékig a szájában. Ilyenkor kérdezem, hogy fáj a fogad? Ő mondja: "NEM!" Hááát... A hátsókat taperássza. Nála a fogzás legnehezebb része mindig a föld alatti munka. Az áttörést már általában simán viseli. Tehát itt tartunk, a jobb alsó 3-as fog áttörni napokon belül. Ez a 12. foga lesz ennek a kis vigyorinak. :-)

Szombaton vendégek voltak nálunk, Andris (Most múlt 1), Tomi (a nyár elején múlt 3) és szüleik. Nagyon édesek voltak ahogy dolgoztak-sűrűsödtek a gyerkők. Mesefilm-ügyileg kaptunk tanácsot és 'Shaun a birka' gyurmafilmek tömkelegét, amiből Gyöngyi (az anyuka) lelkesedése okán meg is tekintettünk kettőt. Somának leesett az álla. :-) Nekem is bejött. Gyöngyi végigkommentálta a filmet, talán túl folyamatosan, túlontúl (bocsi Gyöngyi!), de az alapkoncepcióval egyetértek: Csak szülői felügyelettel nézzen a gyerek mesét! És persze sokminden magyarázatra is szorul.

Így nézték:

Minimanóm azért most végre egy kicsit növekedésnek indult. Két hónap alatt 2 cm-t nőtt. A minap mértem: 85 cm. Így sem világbajnok magas, de a ruháit kinőtte rendesen. Ruhabeszerző-körútra kell mennünk. (Bár kölcsönkaptunk párat és ígéretünk is van néhányra.) De azért a saját szerzeménynek nincs párja, pláne ha az nem kék színű.

Hosszú nap

Már megint ez a bezártság... Jó lenne egy kis enyhülés. Nem volt jó ötlet, hogy nem gyújtottunk be tegnap... rettenetesen fáztam az éjjel. A kályhákat bár még rendbe kell rakni (ezt tegnap megtehettük volna). Azon aggódtam, hogy Soma meg ne fázzon... Amikor fél5-kor megébredt, a visszaaltatás Apára maradt (aki ment reggel dolgozni, szegény), mert én úgy fáztam, hogy kocogtak a fogaim.

A délelöttött a mamai segítség, a délutánt a Kitti-randevú enyhítette. És mit csináltunk kettesben? Gyurmáztunk, mesét olvastunk, böngésztünk, 'Thomas a gőzmozdony'-t néztünk - csak két mesét: egy elsőt és egy utolsót :-). Hosszú a nap ilyenkor. Már úgy megszoktam a játszóteres programot délutánonként. Mi lesz velünk a télen? Neki a szakirodalomnak: mit játszunk télvíz idején? A mesenézés leköti, de csak ezt a "Tomaszosat-vonatosat" néztünk meg ezidáig néhányszor. És nemis erőltetném ezt főprogramként. Bár a régi kedvenceimet azért beszerzem. Mirr-murr, Pom-pom, Kockásfülü nyúl... hümm ezek jutnak eszembe, amik talán az ő szintjén vannak.

Sajnos Kittit megríkattuk estére. Nagyon érzékeny kislány, Soma meg noshát egy kicsit szeleburdi. Szeret futkározni, táncolni, fogócskázni. És meg is ijesztette a Kittit, merő szeretetből, magából indult ki és odafutott hozzá + hangosan kurjantgatott. Szegény kislány meg annyira megijedt, hogy remegve zokogni kezdett. Soma enyhítendő a helyzetett vigasz-táncot akart lejteni neki, ami mégjobban tetézte a bajt. Soma nagyon sajnálta Kittit és lenyomott neki egy béke-puszit a hátára. Majd később egy spontán simogatás is került neki (még sohasem láttam, hogy valakit is megsimogatott volna a gyermekem). De nem sikerült megvigasztalni... így hát hazamenekültek. Azért nincs vége a találkáknak, mert végjátékként egy csókot még lenyomtak egymásnak. Mi anyákok a történtek alatt megbeszéltük, hogy a találkozásaink mindkét gyereknek hasznára válnak. Soma óvatos duhaj, lehet vele beszélni és kell is... Kérdeztem is tőle, hogy a Kitti kedvéért tanulunk-e óvatosságot. És bőszen bólogatva azt mondta: "Igen". A kislánynak meg ez az interaktivitás kell, mert mi lesz vele az óvodában?

Szobafogság

Hihetetlenül hideg van. Útálom a hideget, esőt, szelet... mindezekből van most bőven. Már a mamák befűtöttek, mi csak most a fürdéshez indítottuk el a hősugárzót. Soma örömére: "Fütö fúj kezemre, fejemre, dejő!" :-) Egész nap nemtudtunk sehova menni. Mondhatnám ki akart kimenni ilyen hidegben? Én nem! Soma elég jól viselte a bezártságot, mondjuk Apa volt ma a fő játszótárs, és azt nagyon szereti. Én meglepi nászajándékot gyártottam a barátnőmnek... jó volt kicsit kreatívkodni.

Az elmúlt éjszakánk elég jó volt. S reggel ez volt Soma első mondata: "Kittinek adom a perecet." (Eddig "Titti"-nek hívta.) Biztosan vele álmodott... Már jópár napja nem látta kis barátnőjét. Délutánra sikeredett is egy randi a hőn áhított kiscsajjal. Soma annyira örült neki, hogy folyton puszilgatni, ölelgetni akarta (vas szorítással - le kellett állítani, nehogy szeretetből megfojtsa). Aztán Kitti is feloldódott...

Is-is...

Azt gondoltam, hogyha leírom, hogy nem alszik a gyerekem, akkor aludni fog. :-) Általában beszokott jönni ez. Most nem. Éjjel 3-tól negyed 6-ig voltunk fenn. Legtöbbször ez volt: "Szobába!" Milyen szobába? "Másik szobába, Anyájé, Apájé szoba... légyszives!" és lenyom egy sírós-nyálas puszit. És ilyenkor mit csinálok (hisz olyan esendő az ember, pláne az éjjel közepén), persze engedek, és azon tűnődöm, hogy most elrontottam-e valamit, vagy pedig a gyerek bizalmát erősítettem irányomban. Lehet, hogy is-is.
Olyan fáradt vagyok, hogy angolra sem tudtam elmenni... szerencsére jött a Mama reggel, így tudtam aludni egy kicsit.

Nehéz éjszakák...

...állnak mögöttünk. Somát nehéz elaltatni... (most is fél 10-kor aludt el) és van hogy éjjel is kel, nemkis időre (ha a Jácint itthon van akkor ő megy át hozzá). Fogát mutogatja, meg szerintem rosszakat is álmodik. Mondja: "Anyához kijön! Bácsi jön Somához ágyikóba". Máskor: "Bogár!" Mondom nincs bogár, erre elmeséli, hogy tényleg "nincs apa elkapta". És odavagyok, tegnap letörött egy darab a fogamból (szocjátszótér: vasmászókán a gyerek után kaptam, aki hihetetlen gyorsasággal, ügyességgel mászott - csak magamat okolhatom, én vagyok a hülye mert odavittem Somát) + megfáztam... + Soma hajnalban megébred, aztán vagy visszatudom simogatni, vagy nem. :-( És ami a legrosszabb, hogy mint most is, egyedül vagyok éjszaka a gyerekkel. Jácint egyszer éjjel nincs... egyszer nappal... egyszer így, egyszer meg úgy... Ez a kiszámíthatatlanság őrjítő. És megkezdődött az angol is, most hétfőnként lesz. Nemtudom miért nem ülök el a fenekemen, igaz? Mindjárt vége az egyik tanfolyamnak és megint egy másik. Elég lenne a gyerekkel törődni... Húúú de fáradt-álmos vagyok.

Csúzda

Olyanokat talál ki, hogy ámulok-bámulok... ma a lábamon csúzdázott, a fotel karfáján ültem kinyújtott lábakkal és ő asszociált... És szerencséjére én is, ő is csúszósabb naciban voltunk. A koreográfia: felmász-csúsz-tapsol-pörög, felmász-csúsz-tapsol-pörög... leizzadásig. Már mi szédültünk a végére, ő meg élvezte piszkosul. Ezt a pörgésdolgot nagyon élvezi. Sokat és sokáig is csinálja. Jó egyensúlyérzékre vall azt mondják az okosok. Kár, hogy nincs 'Csiribiri' itt a közelben. Apropó, 'Ringató' hamarosan lesz nálunk. Hurrá! Viki, egy ovónő végzettségű lány fogja tartani, a szomszéd Fanni (4 hónappal idősebb Sománál) anyukája... akit én beszéltem rá, hogy végezzen el egy ilyen tanfolyamot. De, hogy milyen lesz?? Fogalmam sincs. Egy kicsit érdekes, hogy amikor azt javasoltam Vikinek, hogy van egy ismerősöm, aki mindkét gyermekét ilyen foglalkozásra járatja, beszéljen vele, akkor azt mondta, hogy ez őt nem viszi előbbre, és köszöni nem. Hááát...

Visszatért Soma régi alvásrendje... huhh. Én meg panaszkodom... nem szép dolog. Soma Fanni barátnéja csak most a nyáron kezdi átaludni az éjszakáit... pedig egyidősek a gyerkőcök. Az anyukája már többször beígérte neki, hogy elcseréli egy kecskére. Hihi... Gondolom ők nem élték meg ilyen viccesen.

Tegnap Dm nyílt a közelünkben, elmentünk vásárolni, és egy megnyitóbuliba csöppentünk. Soma ámulattal nézte a zenész bácsikat és jókat ropott a zenére. Eddig csak a testét-fenekét rázta, de most a kezeit az égbe emelve (olyan Surdásan) táncolt. Közben meg azt mondogatta: Dejő dob! És kacarázott saját produkcióján. És mi is. Apja reakciója: Dobos az nem lesz! Szerencséjére a "gitál, (h)egedü, furulya" is ugyanolyan népszerű a gyerkőcnél. :-) Ja és lufikat is kapott, amiből ma "sziléna" lett az autónkban (a kapaszkodóba tüzette be velem).

Barátnőm kislánya, Szonja a 15 hónapos oltástól rózsahimlős lett. Ilyen is van?? Mindene tiszta pötty és lázas. Soma mondja, hogy "Szonnya pöttyös, szegény! Hátulja is." És általában a pöttyöslabdáról jut eszébe. :-)

Fordult a kocka

Nem kell olyan jól ennie, csak aludjon, úgy mint szokott! Szóval a tegnapi jólevős napot egy eddig példanélküli éjszaka követte. Már a lefekvése is a szokásos 8 körülihez képest 9 körülire sikerült, aztán fél kettőtől fél hatig (4 órát!!) ingajáratost játszottunk a két szoba között. Szinte végig sirdogált. "Anyához szobába!" és amikor átjöttünk, persze nemtudott nyugtonmaradni és egy idő után megint mentünk vissza hozzá: "Soma ágyikóba!" Aztán kezdődött megint minden előlről. Az apátlanságunk nehezítette a szitut. Néha azt éreztem, hogy ha Apa áttudta volna venni tőlem egy picit a gyerkőcöt, akkor sokkal hamarabb megtudtuk volna nyugtatni. Szóval még apahiányát is nekem kellett volna pótolnom. Soma folyamatosan engem akart, szóval a jelenlétemért küzdött, de amikor ott voltam, akkor meg ugyanez zavarta. Közben meg oly édes volt, cuppanós puszikat nyomott le csak úgy, és amikor vonulás közben elakadt a tarókijában és én picit nekimentem, azt motyogta: "bocsi". A fogára tippelek... mint mindig. No és persze a nappalunkra is kihatott ez az éjszaka... főleg az enyémre (pláne, hogy annyi dolgom lett volna), Soma egész jól bírta, csak estére sokallt be, ősajtkukacsága süketesdit játszott, és nem fogadott szót, elszaladt, felmászott-leesett, nem állt meg, fejjel lefelé csúzdázott... én meg ásítoztam. És közben vettünk neki mégegy új cipőt az őszre, kapott vasárnap egy ünnepit, és ma egy játszósat, amit frissiben fel is avatott. Ő választotta magának, mert ha nem tetszik neki, akkor esélyünk sincs, hogy felhúzzuk a lábára. Akarat az van dögivel. 23-as a lába! Elég nagy a magasságához képest.

Van egy huncut mosollyal kísért új szava Somának, amit szinte mindenre használ: "elfögyött" (elfogyott) és hozzá széttárja a karjait.