szerda, szeptember 10, 2008

Fordult a kocka

Nem kell olyan jól ennie, csak aludjon, úgy mint szokott! Szóval a tegnapi jólevős napot egy eddig példanélküli éjszaka követte. Már a lefekvése is a szokásos 8 körülihez képest 9 körülire sikerült, aztán fél kettőtől fél hatig (4 órát!!) ingajáratost játszottunk a két szoba között. Szinte végig sirdogált. "Anyához szobába!" és amikor átjöttünk, persze nemtudott nyugtonmaradni és egy idő után megint mentünk vissza hozzá: "Soma ágyikóba!" Aztán kezdődött megint minden előlről. Az apátlanságunk nehezítette a szitut. Néha azt éreztem, hogy ha Apa áttudta volna venni tőlem egy picit a gyerkőcöt, akkor sokkal hamarabb megtudtuk volna nyugtatni. Szóval még apahiányát is nekem kellett volna pótolnom. Soma folyamatosan engem akart, szóval a jelenlétemért küzdött, de amikor ott voltam, akkor meg ugyanez zavarta. Közben meg oly édes volt, cuppanós puszikat nyomott le csak úgy, és amikor vonulás közben elakadt a tarókijában és én picit nekimentem, azt motyogta: "bocsi". A fogára tippelek... mint mindig. No és persze a nappalunkra is kihatott ez az éjszaka... főleg az enyémre (pláne, hogy annyi dolgom lett volna), Soma egész jól bírta, csak estére sokallt be, ősajtkukacsága süketesdit játszott, és nem fogadott szót, elszaladt, felmászott-leesett, nem állt meg, fejjel lefelé csúzdázott... én meg ásítoztam. És közben vettünk neki mégegy új cipőt az őszre, kapott vasárnap egy ünnepit, és ma egy játszósat, amit frissiben fel is avatott. Ő választotta magának, mert ha nem tetszik neki, akkor esélyünk sincs, hogy felhúzzuk a lábára. Akarat az van dögivel. 23-as a lába! Elég nagy a magasságához képest.

Van egy huncut mosollyal kísért új szava Somának, amit szinte mindenre használ: "elfögyött" (elfogyott) és hozzá széttárja a karjait.

Nincsenek megjegyzések: