hétfő, január 04, 2010

Kékfény

Gábor, az elsőgyerekes apuka (tesóm) teljesen bepánikolt az előző posztban említettek miatt. Nem csodálom. Engem sem hagyott hidegen, kétgyerekes tapasztalattal. Soma is besárgult és kékfény alatt volt annakidején, de mellettem a szobában, és akkor szopizott amikor akart, mert akkor vettem ki amikor akartam. Zsombort be sem rakták, csak kicsit volt sárga. De ez a győri kórházban történt. Aztán kiderült ez a protokoll(!) a soproni kórházban. Infúziót kötnek be egy egészséges gyereknek (a sárgaság élettani jelenség) a folyadékpótlás miatt. És elkülönítik kétszer 6 órára, amíg tart a "kezelés". Szóval semmi gond nincs a babánál, olyan amilyennek láttuk, szép, gömbölyded, aki szopizik (szopizna) ezerrel. Kérdéses, hogy egy ilyen akció után egy anyukának hogyan lesz teje. Persze szoptatni jó (lenne), mert ez a másik megoldás a sárgaság lekűzdésére! Modern kórházi felszereltség, szép környezet, hihetetlen szemlélet és persze káosz... Az anyuka (apuka) meg nyugodjon meg kéremszépen!

A győri kórház felszereltsége megállt a 80-as éveknél, minden idejétmúlt. A szobák, az ágyak, a kerék néküli vas kiságyak, a fürdőszobák (jujj)... De bababarát. Vagyis non-stop ott a baba az anyuka mellett. Ami jól hangzik. És szerintem többnyire jó is. Bár amikor már az első éjszaka mellettem szunyókált a babám, néha átfutott az agyamon, hogy félbénán mit csinálnék, ha valami történne vele. Szóval nem számított az sem ha valakinek még önmagát mozgatnia is nehéz. És ha ordít a csecsemőd mert éhes, akkor csak annyit mondanak, szoptass! De még nincs tejed, mert császáros vagy és tegnap szültél. Hiába bizonygatod, hogy most még kell valami pótlás, de holnap már tejgyár leszel. A gyerek meg ordít... a csecsemősök meg rázzák a fejüket, hogy milyen egy anya az ilyen, aki még megnyugtatni sem képes a gyerekét. Enni meg nem adnak neki, mert még nem telt le a 3 óra két etetés között. Szóval a kórház papíron baba(mama)barát, a valóságban pedig a csecsemős nővérek kezébe soha nem adnék egy gyereket sem. Az egyik képes volt például egy kisbabát álmában megetetni (beleönteni a tápszert) az anyja szeme látára. A kórház védelmében szólva: a nővérek (a simák), szülésznők és orvosok az avittság ellenére profik és kedvesek. Legalább ha nagy a probléma, van aki tudja a dolgát.

Mindezek fényében elgondolkodtató, hogy hol is szüljön az ember?...

Nincsenek megjegyzések: