hétfő, december 21, 2009

Ujjszopi

...és az elmaradhatatlan takaró. Kedvelem ezt a látványt.


Szerintem ugyanannyi bacit hordoz mint egy cumi. Soma esetében meg még tán kevesebbet is, mert kényszeres kézmosó. Ujjával a szájában nem beszél. Ha játszik eszébe sem jut betenni a szájába. Ezek is mellette szólnak. De ha Zsombor cumis lesz, akkor legyen. Megnyugszik, megnyugtatja és ez jó nekem és neki is. Megpróbálom csak alváshoz kötni a dolgot, talán jó kompromisszum. Láttam már rá példát, hátha nekem is sikerül. Kezdek megbékélni a dologgal.


1 megjegyzés:

kata írta...

Emlékszem micsoda para volt nekem is ez a kérdés. (Most éppen nem aktuális:))
Én is cumiellenes vagyok, szerencsére megúsztuk, pedig mindkettőnél eljutottam odáig, hogy kipróbáltam. Zsófinak egy percig sem kellett és ő ujjszopott egy pár hónapig, majd abbamaradt a világ felfedezésével. Őt ringatni kellett, sétálni kellett vele. Olyankor nyalogatta a pólónkat. Ennek halvány kis emléke van csak, hogy megnyalja a saját ruháit, ha almos. Benedek elfogadta, de későn kapta és én is igyekeztem csak az alváshoz bevetni, de a szaralvásába ez se segített, így nem kapta meg.
Viszont mélyen bennem van az érzés, mikor erről gondolkodtam, elvem ellen cselekedtem. Így tudom hogyan érzed magad, de az anyaság erről szól. Ők tanítanak minket. Hogy miattuk átgondoljuk az elveinket.