Bukfenc

Ma tornáztunk... Soma először megkövülten - ujját szopva, tarókival a kezében - bámulta a gyerekeket, azok meg nyüzsögtek rendületlenül, ami szinte a foglalkozás végéig így is maradt (kb fél óra). A többiek már tapasztaltabbak voltak, mi voltunk az újoncok. Csak a végefelé oldódott fel Soma, amikor a bukfences részhez értünk. Ekkorra értette meg, hogy itt vannak vezényszavak (gugolj, hajlítsd, emeld, fuss vissza... stb.) és ezek szerint kell cselekedni. A bukfenc viszont csillagos ötösre sikerült (szerintem), nyújtott láb és szép egyenes átgördülés. Érezte, hogy ez jó lehetett, mert a bordásfal tetejéig lendületből felmászott egy-egy bukfenc után. "Nagy létlára fel!" Először látott életében bordásfalat. Megyünk még, ha nemis a torna színvonala miatt, hanem nyüzsit szokni. :-)

Az esti fürdés nagy program (általában Apával, de most velem):
habot eszik, "kukucsál", fröcsköl... és kacatkodik.