Egy hurrikán söpört végig a napunkon. Soma átlagon felül volt ma 'rossz'. Hogy is kezdődött? Az új ágya felett letépte a tapétát. (Én mondtam, hogy fehér festett falakat akarok!) Nekem vágott ezt-azt. Mindenbe beledugta az orrát amibe nem kellett volna... és persze egyértelműen ma süket is volt. Az egész napi fáradozásait a szerszámosládája bánta, vagyis eltettem. (Ha jó lesz, talán a manók visszahozzák.) Jácint szerint csak front van...
Emellett:
• Mutatóujját feltartva ilyet mond: "Pillanat, hozom a takarómat. Meg is van!" - és mellém bújik.
• Lég-szerepjáték (ó istenem már itt tartunk?!):
"Kibontom neked Anya ezt a kiflit." - kezében semmi sincs, úgy csinál mintha kicsomagolna-kitekerne valamit.
"Tessék itt van, neked adom a belsejét!" - szétmorzsolja a tenyerembe.
És egy költői kérdés: Miért van az hogy könyvolvasás közben sokat eszik a gyerekem? (Kösz KatiNagyi!)
csütörtök, január 22, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése