"Tomi micsinász?"

Nagyon hideg volt ma is. Nemnagyon akaródzott kimozdulnunk. Míg ezen tanakodtunk Jácinttal, Soma kijelentette: "Lottozoba megyünk!" - tényleg mondtuk tegnap, hogy menni kéne, és lőn. A 30 lépéses séta után a gyerkőc jól evett és hatalmasat aludt. Aztán délután Zoli(Apu) és Tomi voltak a vendégeink. Som ismét sokat sírt a játékokért. "Somáé!"- toporzékolt. Aztán mikor megszokta egymást a két kisbetyár, akkor olyan jól eljátszottak, hogy ihaj. Tomi alig akart hazamenni, ami nála nagy elismerés. Soma folyton Tomi nyomában volt. "Tomi micsinász?" Tomi meg a nagy óvodás tájékoztatta is. Nagyon udvarisan átadta Somának az elhisztizett dolgokat. Csak egyszer adott hangot a nemtetszésének: 'Soma olyan... buta.' Hááát... Mondtam, hogy még kicsi, és ezért. És reménykedem, hogy tényleg csak ezért.

Reggel Soma ébresztett... "Odabújok Anyához! Én is pisze, te is pisze." - és meg piszézte az orrom. Jajjdejó volt. Aztán felfedezett egy feledékeny-Jézuska ajándékot a fa alatt. Kihúzta a könyvet a tasakból és felkiáltott: "Zsubatta!" Jópár hónapja ismerkedett meg a könyvvel az ajándékozóknál. Akkor is tetszett neki, most meg felismerte a borítóról. Hihetetlen, hogy mikre emlékszik.

Végre kirakózunk! Eddig egyáltalán nem érdekelte ennek semmilyen formája. Márti nagynéném Jézuskája egy vonatos óriáskirakót hozott (24 db - kb 70x50 cm)... és Soma lelkesen vágott neki a feladatnak. Délelőtt kis segítséggel majdnem az egészet kirakta.