Csak azt látom a fiamon, hogy rohan az idő. Magamon meg azt, hogy szinte egyhelyben topogok. Ambivalens értések kavarognak bennem. Múlna már az idő, hogy babámat már a karomban tarthatnám, és egyúttal Som édes mai mivoltát szeretném élvezni még nagyon sokáig. Azok az édes puszik, amik manapság nagyon gyakoriak tőle... Mmmm!
Jó nézni a játszótéren, ahogy egyre önállóbb, felfedezőbb. Már nem igényli, hogy ott álljak mellette állandó fedezetként. Barátkozik, ismerkedik, bár ilyenkor kicsit megkukul, de alakul ez is. Pláne, ha a másik gyereknek markolója is van. :-)
Próbálkozunk a bugyizással is, kis hibaszázalékkal dolgozunk, de csak benn és csak fél napokra. A nagydolog kizárólag pelusba megy. De a pisinél szól (ha nincs rajta pelus), csak néha még nem érünk ki időben. Új találmánya, hogy a wc-re fepattan minden szűkítő nélkül és úgy pisil, meg sem foghatom. Élvezi, hogy úgy végzi dolgát mint a nagyok és persze azokat sem segíti senki.
Nagyon vigyázni kell, hogy mit mondunk, mert szivacsként szív be minden szót, kifejezést, még akkor is ha látszólag teljesen belemerült valami izgalmasba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése