szerda, május 19, 2010

Elkeserítő

• Soma hétfőn egy horzsolással az arcán jött haza az oviból. Az óvónő nem tudott magyarázatot adni a keletkezéséről. Valószínűleg elesett. A történetek Soma szájából eléggé változatosak róla.
• A gyerek majdnem az ölembe zuhant amikor értementem, annyira nem tudott járni a fordítva felvett cipőben. Ők ezt nem vették észre.
• Szórólapok hátoldalára rajzolnak. Soma még nemigazán rajzol, de vannak már nagyon ügyes gyerkőcök is. A csodarajzokért látatlanban is fáj a szívem.
• Megint sok a beteg, mert persze kiviszik őket akkor is ha nem kellene. (Soma ma nem is ment oviba, mert reggel köhögőrohama volt. Kórházi előélettel, az ilyennel nem játszunk. Itthon maradt a drága. Onnantól nem köhögött semmit. Paraszülők lettünk.)
• Igaz az, hogy nem kapnak villát a kiscsoportosok az oviban???

Tényleg muszáj ezt így?

6 megjegyzés:

G írta...

Tomi se kapott tavaly, ki is volt akadva. Biza, vannak olyan kiscsoportosok, akik nem tudnak bánni a villával (az óvónénink azt mesélte, volt olyan háromévese, aki nem tudta, hogy kell fogni a kanalat...), és biza az óvónők nem válogat(hat)nak.

kata írta...

Ezt is sajnálom.
Nálunk is firkálnak számlákra, meg mindenféle lapokra, de ez nem is lenne baj, de a cipő!
Egyre jobban érzem igaznak, hogy csak a nevelő számít, mart ha jó, elnyomja a többi hiányosságot.
Lehet, hogy ha Soma új csoportba és a picik közé kerül javul a helyzet. Remélem, mert az borzasztó, ha azt érzed nem a legjobb helyen van a gyerek, amikor elengeded.

Kata

Krisz írta...

A villa-ügyet értem én, csak miért most tudom meg egy másik anyukától?

Kata... "nemjóhelyenvanagyerek", nekem is ez forog folyton a fejemben, le sem mertem írni. Pedig egyre jobban ezt érzem. És kétségbe vagyok esve, mert nincs megoldás rá.

kata írta...

Hát ez nehéz, tényleg, mert mit tudnál tenni, hogy ne ezt érezd.
Semmit.
Vagy keresel új helyet, ami lehet, hogy nem is menne és nem, is biztos, hogy megoldás lenne.Meg hogyan is kell ilyet csinálni. Huhh.
Mikor Benedek ovis lett és úgy éreztem kevés információt kapok (azt sem tudtam eldönteni, hogy csak nekem kevés-e), kértem fogadóórát és leültem beszélgetni az óvónőkkel. Ezzel kinyilvánítottam a számukra, hogy nekem ez a dolog fontos, még ha a körzetes óvoda, mint gyermekmegőrző funkcionál a többi szülő számára. Ezzel módosult a kommunikációnk és nem én lettem az utolsó anyuka aki megtudja a dolgokat.
Aztán a télen húztam az egész csoportot szánkón, hogy javítsam a gyerek helyzetét a csoportban, végül átvettem a csoport pénz intézését, ezzel bennfentes lettem.
Hiszem, hogy ha jó a viszonyom a nevelőkkel, ha érzik a tiszteletem, akkor a gyerek is közelebb kerül hozzájuk. Nem azt állítom ezzel, hogy a többiekkel nem foglalkoznak, sőt, azon gyerekeket is szeretni tudják, akik szüleitől feláll a hátukon a szőr, de akkor is 29 vannak a csoportban és ez rengeteg.
Szóval én a helyedben megpróbálnék szülőként helyezkedni, ezzel infókat szerezni, dolgokat megérteni. És ha kell változást eszközölni.
Én, most hogy lement az évzáró, meg annak a stresszes része a nevelőknek kérni fogok megint egy fogadóórát, mert nekem az fontos (és alanyi jogon jár).

Remélem tudtam ötletet adni a mi történetünkből.

Puszi,
Kata

andi írta...

szia
mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert Bogi olyan oviba járhat, amit én választhattam neki és sokak szerint az egyik legjobb a városban..végül is mi nem ezért döntöttünk mellette, hanem azért mert itt ismertük az óvónőket és tudtam, hogy nyugodt szívvel rájuk bízhatom Bogit..
a cipő sztori tényleg durva..még ha sokan is vannak..Bogi vegyes csoportba jár és ott a nagyok is segítenek a kicsiknek az öltözködésben..
nálunk az információ áramlással sincs baj, ha valami fontos reggel v. délután említik az óvónők ill. a csoport szoba előtti fali újságon mindig ott virítanak nagy betűkkel az aktualitások..
fogadóóra nekünk is van kétszer egy évben..
biztosan én sem érezném jól magam, ha nem tudnám maximálisan jó helyen és jó kezekben Bogit..

Krisz írta...

Kösz a hozzászólásokat! Jól esik.
Sajnos nincs más ovi, már utánnajártunk. Van itt még 2 óvoda ami ugyanilyen tagovoda mint a mienk. A viszonyok is hasonlóak. Van egy központi ovi, ahol még a mienknél is zsúfoltabb a helyzet, mert mindenki odaakarja járatni a gyerekét, mert odafut be a pénz, így az sokkal jobb mint a többi (gondolom nevelőben is, pont ezért). + egy katolikus vadi új ovi, ami felszereltségben és vaskalaposságban is veri mindet. Szóval ez az utóbbi miatt kilőve. Helyben kell megoldást találnunk. A fogadóóra kérése meg jó ötlet (látjátok még azt sem tudom mik a jogaim). Talán a jövendő óvónőket is megismehetném. Tényleg fontos dolog ez nekem... Egy reménysugár csillant.