Vasárnap kettesben

"Megszereltem, rossz vót."- a kiságya rácsát bütyköli
- Mi volt a baja?

- "Elesett."

"Ott van a kémény füstje, vonatnak is ilyen füstje (van)."

- "Segítem, én törölöm, viszem a kukába..." (mármint a törlőrongyot)

Minden "piros" mostanság neki (télapótól függetlenül):
-----
"Hol van a piros takaróm?" (egyébként halványzöld)

-----
- "Kérem a könyvet!"
- Melyiket?
- "A pirosat!" - méltatlankodva
-----

- "Ez piros, biztos!"

- Nem, ez kék.

- "Ez szinű, biztos."

Végülis az egész blog innentől állhatna ilyen idézetekből. Mindent visszaad egypár ilyen mondat. Érdeklődési kör, tevékenység, hozzáállás, gondolattársítás... stb. Elmentünk Kittiékkel sütizni. Soma végigdudorászta az utat. "Dili-dala, dili-dala, halihó, lili-lala, sanyi bácsi, hajajaó, tyaf-tyaf-tyaf... stb." Saját maga által kitalált dudorászás volt néha közbeiktatva egy-egy igazi szóval, mondattal de a dallamvonalat tartva. :-)

Bementünk a templomba, Soma nagyon beakart menni. Mindent végigmutogattam neki, nagyon figyelt és kérdezett. "Ki az? Micsinál a néni? ..." És kommentált is: "Ott a keleszt. Itt van a Jézuska! ..." Én igyekeztem kielégíteni kíváncsiságát, bár nem vagyok vallásos, de műveltségem azért van e téren a művészettörténet által. Alig akart kijönni (lassan kezdődött a mise)... sírva kellett kivinnem, annyira maradni akart. Érthetetlen, hogy honnan ez a vonzódás!? Megígértem neki, hogy majd a Papával(-Mamával) eljöhet majd még, akik idősödvén vasárnapi misére járók lettek. De én nem vagyok semmi ellen. Állítólag van 'Mocorgó mise' ilyen kicsiknek, ahol többek között mindenhova bekukkanthatnak a picik.

Mindig újra, meg újra rájövök, hogy milyen jó és érdeklődő gyerekem van, ha én is jó passzban vagyok, akkor élvezetes napokat lehet vele eltölteni. Ilyen volt ez a mai is.

Most altatja magát, ezt hallom: "gyerekek vegyetek sóssat, sóssat ropogósat"