Ottalvós

Somával ma mindkét nagyit megjártuk... Délelőtt még pancsolt Som, délután meg végig zuhogott az eső. Így a vándorlásos programot részesítettük előnyben. KatiMamitól félnyolc körül jöttünk volna el. Volna!!! Ugyanis Soma kijelentette, hogy maradni szeretne, amire KatiMami egyből le is csapott: Itt alszol? "Igen." Kihúzom az ágyat neked. "Jó. Arrébb rakom a szerszámaimat." És innentől fogva engem észre sem vett a drága gyermek. Soma még sohasem aludt egyedül KatiMaminál. (A másik mamáéknál már sokszor. Én meg nem maradhattam, mert nemtudok ott aludni valami alváskor támadó allergia miatt.) Soma úgy viselkedett mint egy 10 éves, aki egy határozott döntést hozott. Szinte alig hittem el a dolgot. De végülis túlélő táskánkból összeállítottam egy ottalvós készletet. Még jó, hogy a több tonna súlyú hátizsákot mindenhova magunkkal visszük. Úgy tűnik ezután a pizsit hozzá kell csapnunk, nem csak a gumicsizmát.

Szóval Som ottmaradt a Maminál... mi meg itthon vártuk a telefont, hogy mikor kell érte menni. De nem kellett. KatiMami hősiesen helytállt, bár nagyon elfáradt Soma éjjeli ágybejárása miatt. DE bármikor fogadja a fiatalurat újabb éjszakai kalandra. Mi meg csak paslogunk azóta is a mi 2 éves 8 hónapos NAGYfiunkon...