szerda, július 08, 2009

Színész

Olyan választékosan fejezi ki magát Som, hogy behalunk rajta. Néha rá is játszik, a szöveget mimikai bravúrokkal fejeli meg. Kiválóan tud műsírni, műkacagni, műbúsulni... stb. Először édesnek találtam, de most már gyakran kérem, hogy ne tegye, mert ha valódi lesz a dolog már nem hiszem el neki.

Ma végre eljutottam a belgyógyászati vizsgálatra. Soma Apával volt itthon. Egész végig míg meg nem jöttem azt hajtogatta: "Aggódom Anyáért!" - szomorkás arccal, kicsit jajongva-sóhajtozva. Kérésemre be is mutatta nekem. Pedig aggodalomra nem volt ok, és mondani sem mondtunk arra utalót. S az eredményem is tökéletes lett.

Az idő engem is, őt is megzavart. Kicsit nyűgös volt ma. A déli alvás is alig akaródzott (manapság ez a matiné). Mikor hallom, hogy nem alszik, hanem sirdogál, bemegyek hozzá. Ő egyből közli, teljesen száraz szemmel: "Azért sírok, brühühü, mert beütöttem a térdem, itt a csücskéjét." Mondom neki: De nagy franc vagy! Erre ő: "Nem, én vacak vagyok!"

Úgy bírom!

Nincsenek megjegyzések: